Nem kell megijedni, nem olcsó horrorfilmekről lesz szó, hanem a Filmmúzeum új sorozatáról, az Életre kelt könyvekről, melyben magyar irodalmi alkotások kerülnek összehasonlításra filmváltozataikkal. Ez már csak azért is érdekes, mivel az ilyetén összevetés ugyebár az irodalom határterületének számít, ami mostanság érettségi tétel. Az adó tehát nagyon naprakész: érzi, hogy mi kell az emberfiának (ha éppen 18 éves).

Szóval film a filmről. Vagyis filmek: nyolc összevetés nyolcszor félórában Cserhalmi György vezényletével. Ez egyrészt jó, mert szeretem Cserhalmit, másrészt rossz, mert kicsit olyan, mintha be lenne rúgva (csúnyább szót is tudnék erre, ha miniszterelnök lennék). De azért így is elég jól narrál (narrátorozik?), meg néha van egy fiú meg egy leány, akik felolvasnak egymásnak az éppen aktuális regényből. Na mindegy, valami művészkedésnek kellett lennie a sztoriban.

Az izgalmas rész, hogy filmesek beszélnek a mozik elkészüléséről, meg irodalmárok, irodalomtörténészek nyilatkoznak a regényekről. Tényleg jók a sztorik a felvétel közbeni bakikról, ugyanígy a regényről és az íróról a másik oldalon: segítenek közelebb hozni a műveket a befogadókhoz, az tuti. Komolyan mondom, miközben a Különös házasságról, illetve az Egri csillagokról szóló részeket néztem, kedvem támadt újraolvasni a könyveket, pedig nem rövidek. A filmnézésre támadt kedvet könnyebb orvosolni, mert hetente egyszer (többször is ismétlik) úgy megy a sorozat, hogy utána leadják az aktuális játékfilmet is. Tuti hárompontos ötlet…

A másik oldalról kicsit csalódás, hogy a műsor filmes része teljesen a sztorizgatás felé megy el – na jó, ez csak az Egri csillagokra volt igaz, a Különös házasságra kevésbé –, ezért az érettségizők valójában nem igazán látják hasznát, mert az a fajta szakmai összevetés elmarad, amire nekik lenne szükségük. Hogy milyen irodalmi megoldások milyen filmeseket követelnek, meg hányféle módon lehet egy művet megfilmezni, ilyesmi. Ennyit a lusta magyartanáros mentalitásról, hogy majd jól fölveszem, berakom a végzősöknek a videjóba, oszt kész a tétel. Hát nem, nincs megúszás.

Ettől függetlenül klafa az ötlet, és egész jó a megvalósítás. Szívesen nézem ezeket a műsorokat – hol azért, mert ismerem a műveket, hol meg azért, mert nem. Másnak is ajánlom hát figyelmébe: kinek ezért, kinek meg azért. Biztos illik ideírni a rendezők neveit is, hát tessék: Mispál Attila és Szabó Szilárd. Jó szórakozást mindenkinek!

És végezetül a választék… Jókai Mór: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán (1854, 1855) (rendezte Várkonyi Zoltán, 1966); Mikszáth Kálmán: Különös házasság (1900) (rendezte Keleti Márton, 1951); Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1901) (rendezte Várkonyi Zoltán, 1968); Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (1907) (rendezte Fábri Zoltán, 1968); Móra Ferenc: Hannibál tanár úr (1924) (rendezte Fábri Zoltán, 1956); Kosztolányi Dezső: Pacsirta (1924) (rendezte Ranódy László, 1963); Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül (1937) (rendezte Révész György, 1970); Móricz Zsigmond: Árvácska (1940) (rendezte Ranódy László, 1976). Ezen a héten A Pál utcai fiúkat érhetik tetten az érdeklődők.