Már olvasói hozzászólásban is felvetődött az Indexen, hogy vajon miért nem szólok hozzá mindahhoz, ami eredetileg az ünnepi játékok kritikája ürügyén az Indexen folyik? Ezúttal válaszolnék, de inkább csak arra a kérdésre, hogy miért NEM válaszolok. (Igaz, nem is a szerkesztőknek, hanem egy olvasónak jutott eszébe, hogy talán engem is meg lehetne kérdezni a témában.)

A veszprémi index hangnemét, elveit régóta ismerem, magam is voltam/vagyok időnként szenvedő alanya provokatív módszereiknek, pedig a média világában köztudottan nem számítok mai gyereknek. Ennek ellenére nem várom el, hogy „brancsbelinek” tekintsenek, vagy kivételt tegyenek velem bármilyen tekintetben – részben, mert talán ilyen formában sem vállalnék közösséget a veszprémi index szerkesztési elveivel.

Másrészről nem zavar, ha valaki kritikát fogalmaz meg a kulturális projektjeimmel kapcsolatban a médiában, tehát erről sincs mit mondanom. A kritikáról korábban vallott álláspontom sem változott, örülök, hogy valamelyik jól informált olvasó a fórumra is citál az ezzel kapcsolatos korábbi nyilatkozatomból. Ma is úgy gondolom, hogy a kritika, a reflexió, az önreflexió képessége a demokrácia, és bármely normálisan fejlődni akaró rendszer egyik pillére. Örülök, hogy van, aki időt és fáradságot nem kímélve figyelemmel kíséri vagy véleményezi az ünnepi játékokat és az én munkámat is – még ha nincs is mindig elragadtatva tőle. Erről tehát ismét nincs a nyilvánosságnak szánt mondanivalóm. Novics János számára is inkább csak néhány kulisszatitkom lenne az ünnepi játékokról. Egyszer talán lesz alkalmunk néhány szót váltani személyesen is e témában.

A kritikának azonban vannak alapvető szakmai, újságírói kritériumai, amelyeknek az Indexen megjelenő írások gyakran – az ünnepi játékokkal kapcsolatban feltűnően sok esetben – egész egyszerűen nem felelnek meg. Ezek a „kritikák” inkább glosszák, pamfletek, amelyek inkább szubjektív érzések összegzései, semmint komoly érvekkel alátámasztott elemzések. Sajnos, sokszor nem is tényszerűek, csúsztatásokkal terheltek, néha inkompetensek. Az ünnepi játékok esetében inkább valamiféle kulturális idegenkedés csendül ki belőlük. Konzekvensen visszatérő fájdalom a jegyárak kérdése, a nagy ellenszenvvel kísért VIP közönség, a „nagy- és középpolgárság” utálata úgy általában.

Különösen nem óhajtok az Index és a polgármester egymásnak feszüléséről véleményt mondani, mert azt hiszem, hogy e mögött alapvetően kulturális, szocializációs és generációs ellentétek feszülnek, amelyek nem közvetlenül az ünnepi játékok művészeti vagy kulturális problémakörébe tartoznak. Tehát nem pusztán egy (ilyen vagy olyan) politikus, és egy apolitikus, vagy politikaellenes (már ha az) társaság konfliktusa ez, hanem a középkorú, szociálisan megállapodott, egzisztenciájában magabiztos, inkább a gazdaságban járatos társadalmi réteg kulturális preferenciái, és egy 20-30 éves, radikálisabb, inkább liberális, mint jobboldali, humán beállítottságú, egzisztenciájában egyáltalán nem magabiztos réteg kulturális preferenciái közötti konfliktusról van szó. Azt már csak félve teszem hozzá: míg az előbbieknek van pénze kifizetni 5-15 ezer forintos jegyeket, az utóbbiaknak kevésbé, vagy egyáltalán nincs, ami nyilvánvalóan frusztráló is lehet… Mert a pénz az gond, ha van az is, ha nincs, még inkább.

Ugyanakkor fontos látni, hogy az az ingyenes vagy nagyon olcsó jegyekkel működő „fesztiváldömping”, ami az utóbbi években burjánzik, gyakorlatilag ellehetetleníti, vagy komolyan elnehezíti a hasonló vagy jobb szolgáltatásokat jegybevételért kínálókat. Az ingyenességet általános szabállyá téve egy nem szerencsés morált örökít át, és határozottan nem segíti a kulturális szféra le nem zajlott rendszerváltozását.

Az ingyenesség „üzenete” ugyanis az, hogy a kultúrára nem kell áldozni, az szinte alanyi jogon „jár”, az ingyen van. Ez egy nyilvánvaló tévedés. Még az ingyenes rendezvényeken is fizetjük a számlát; csak nem direkt módon. A kultúra azonban olyan érték, ami nem ingyen való, reprezentánsai rengeteg energiát, időt és – sokszor – pénzt ölnek bele. A felelős magatartás nem mindennek az ingyenes leszüretelése, hanem bizony anyagi hozzájárulás is a létrehozásához. Erőnkhöz mérten, természetesen. Jól példázza ezt a zavart az utcazenén már évek óta sikertelen kendőárusítás ügye is. A hatvanezernyi látogatóból, a mintegy hetven koncerten mindössze párszázan voltak képesek/hajlandóak az idén is jelképes egyéni hozzájárulásként ezer forintot áldozni a kendőért.

Ha az ünnepi játékokon eurotízezreket fizetünk egy világsztárért, akkor nem lehet a jegyeket ingyen adni. Ez azt jelenti, hogy lesznek, akiknek ugyan volna kulturális igénye a rendezvényre, de azt a jegyek árai miatt nem engedhetik meg maguknak. Sajnos. Ez egy létező probléma, megoldásának kerete azonban aligha egy fesztivál jegyár-kalkulációja, ettől függetlenül komolyan gondolkodunk rajta.

Persze nemcsak a jegyárak miatt vannak problémáink. A VÜJ három éve alatt azonban hatalmas mennyiségű tapasztalatot szereztünk mindenféle téren egy olyan műfajban, ami ilyen jelleggel csak elvétve kap életre veszprémnyi kisvárosokban. Ez a mi hozadékunk egyelőre, hiszen messze vagyunk még attól, ami engem személyesen is vezet, hogy ez a fesztivál tényleg a régió egyik meghatározó eseménye legyen. Egy európai hírű és rangú fesztivál.

Mindehhez azonban az Index hozzáállása jelenleg tényleg nem sokat tesz hozzá. Kritikái inkább csak „beszólások”, a hozzájuk kapcsolt kreált viták és balhék pedig csak egy homályos ízlésű kattintótábort szolgálnak. Bár az Index függetlennek vallja magát, függetlenek és toleránsak akkor vagyunk, amikor nem pusztán a nekünk tetsző, számunkra szimpatikus és érthető produkciók iránt vagyunk kulturálisan nyitottak és érzékenyek, hanem amikor - ezen túlmenően - a számunkra idegenek előtt is. Egy kompetens szerkesztő felelőssége lenne, hogy figyel az ilyen jellegű arányok felborulására, és tesz ellene, nem pedig felemeli a kezét, hogy itt mindenki azt ír amit akar. Sőt, tovább szítja az esetleges vitákat, az ízlésbeli kérdésekből is már-már politikai felhangú bokszmeccseket kreálva. Szerintem ez csak az index-hírek alatt legördülő fika-topic hosszát növeli, de valójában nem vezet sehová.

-meszáros zoltán-