Az alábbi válogatások csak szemelvényeknek tekinthetők. A teljes dokumentációk a Palatinus klub archívumában megtalálhatók. Minden kiegészítés vagy önálló tanulmány bővíti a Palatinus archívumot, ami lehetőséget teremt arra, hogy a kutatók szerteágazó hasznos információhoz jussanak.

A globális fölmelegedés felgyorsítja az evolúciót

A németországi madarak megváltoztatják vándorlási mintázatukat. A kanadai vörös mókusok az év korábbi szakaszában szaporodnak. Az új-fundlandi szúnyogok aktív életszakasza kitolódik augusztusra.

Hagyományosan a tudósok az ilyen változásokat egyszerűen a környezeti változással – jelen esetben a globális fölmelegedéssel – kapcsolatos viselkedésváltozásoknak tekintették. De a tudósok azt mondják, hogy ezek a változások azok közé az egyre szaporodó bizonyítékok közé tartoznak, amelyek alátámasztják, hogy a globális fölmelegedés genetikai változásokat indukál, s ezek megváltoztatják ökoszisztémánkat.
A hatás a legmeghökkentőbb az északi szélességeken, ahol a klíma egyre inkább a délebbihez hasonlít. „Az elmúlt 40 évben az állatfajok az elterjedési területeiket a sarkok felé tolták, és a populációk korábban vándorolnak, fejlődnek vagy szaporodnak” – állítja William Bradshaw, a eugene-i Oregon Egyetem evolúciógenetikusa, a Science folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány társszerzője.

A NASA új időjárás-figyelő műholdat lőtt fel

A tervezetthez képest egy éves késéssel az amerikai űrhivatal egy új sorozathoz tartozó időjárás-figyelő műholdat lőtt fel. A berendezés pontosabb időjárási előrejelzéseket, valamint globális klímaváltozással kapcsolatos adatokat közvetít majd.

A késés oka a fellövő rakéta meghibásodása volt, így végül egy Boeing Delta 4 rakétával sikerült feljuttatni a világűrbe az új műholdat, amely az első tagja a közeljövőben elkészülő GOES (Geostationary Operational Environmental Satellites) nevű hármas sorozatnak. A fedélzeten lévő műszerek nagy felbontású képek készítésére, valamint a légkör hőmérsékletének és nedvességtartalmának mérésére alkalmasak. A várakozások szerint így többek között jobban nyomon követhetők és előrejelezhetők a hurrikánok és a tornádók útvonalai.

A világ melyik városában a legmagasabb az UV-sugárzás?

Ismert, hogy az inkák tisztelték a Napot. Vajon véletlen egybeesés-e csupán, hogy a legfrissebb műholdas mérések szerint Földünkön a legmagasabb UV-sugárzás a civilizáció egykori fővárosa, a perui Cuzco térségét jellemzi.

Bár a világon a bőrrákban szenvedők aránya Ausztráliában és Új-Zélandon a legmagasabb, ez elsősorban az ott élőknek a szélességi körhöz képest túl halvány bőrtípusával magyarázható. A légkörkutatók a legmagasabb ultraibolya sugárzású terület meghatározásánál abból indultak ki, hogy a helynek a Baktérítő közelében kell elhelyezkednie, ott, ahol az ózonpajzs vékony, és amikor a Föld pályája során a legközelebb kerül a Naphoz, felülről különösen erős sugárzást kap. Végül az is szempont volt, hogy minél magasabban van egy terület, annál több sugárzás éri.

Idén is aktív hurrikánszezon várható

Amerikai meteorológiai előrejelzések szerint átlagon felüli, aktív hurrikánszezon várható idén is, de a tavalyi méretű pusztítás remélhetőleg nem ismétlődik meg. A szakértők véleménye megoszlik azon a téren, hogy az 1995 óta tartó, jellemzően viharos nyarak egy természetes ciklikus folyamat részének, vagy a globális klímaváltozás hatásának tekintendők.

A Fort Collins-i Colorado State University (CSU) meteorológusai szerint a 2006. évi hurrikánszezon igen „mozgalmasnak” ígérkezik. Az előrejelzések szerint a most kezdődő és november végéig tartó szezonban öt nagyméretű trópusi vihar is várható, de reményeik szerint nem kell olyan katasztrófára számítani, mint a tavalyi évben.

Fantasztikus ötletek a globális felmelegedés megoldására

A globális felmelegedésnek talán fantasztikus regényekbe illő műszaki megoldásokkal is gátat lehetne vetni, de ez bizonyosan nem lenne olcsóbb a hagyományos intézkedéseknél, s már maga a műszaki megoldások felvetése is visszaveti az emisszió visszafogására irányuló politikai akaratot.

A klímaváltozás megállításához gyakorlatilag két évtizeden belül nullára kell visszafogni a káros anyagok kibocsátását, s ezzel kapcsolatban a brit BBC egyik műsorában a globális klímaváltozás műszaki megoldására tett javaslatokat járta körül.

Akad, aki úgy véli: globális problémára globális megoldás kell, az egész Földet kell újratervezni, s a – még nem létező – szakterületnek már nevet is adtak (geoengineering), és már ellenzői is szép számmal vannak. Jogi és etikai problémákat vet fel ugyanis, hogy kinek áll jogában megváltoztatni az egész földgolyót.

A Föld felmelegedését csökkentő napernyő ötletét a Lawrence Livermore National Laboratory két fizikusa vetette fel. Számításaik szerint a világűrben elhelyezett 55 ezer tükörrel megoldható lenne a Föld túlmelegedésének problémája, de ehhez a tükröknek egyenként 100 négyzetkilométeres felületűnek kellene lenni, s előállításuk, űrbe juttatásuk elképzelhetetlenül sokba kerülne. Dr. Ken Caldeira, az amerikai Stanford Egyetem ökológusa cáfolni próbálta a napernyő-elméletet, de a számítógépes szimuláció azt mutatta ki, hogy a globális napernyő – a költségektől eltekintve – megoldás lehetne.

Akad azonban más fantasztikus ötlet is. Egyes tudósok szerint legegyszerűbben úgy lehetne csökkenteni a napsugárzást, ha a Naptól távolabbi pályára állítanák a Földet. Dr. Caldeira számításai szerint a széndioxid koncentráció kompenzálásához másfél millió kilométerrel távolabbi napkörüli pályára, annak eléréséhez pedig ötezer milliószor millió hidrogénbombának megfelelő energiára lenne szükség.

Ötletként felmerült egyebek között az is, hogy különleges ágyúkkal a légkör felső rétegeibe juttassanak fényvisszaverő anyagokat; hogy az űrbe fújják ki a széndioxidot; hogy rakétahajtóművekkel ritkítsák az ózonréteget; és például hogy űrnapernyő helyett olyan naperőműveket hozzanak létre, amelyek a napenergiát az űrben összegyűjtik és hazasugározzák.

A mértékadó Tyndall Időjárás-elemző Intézet kutatói szerint a század végére az üvegházhatás kialakulásáért felelős gázok koncentrációja a kétszeresére fog nőni, a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius-fokkal nőhet. A Földön ilyen meterológiai jelenség másfélmillió éve nem fordult elő. A legrosszabb esetben a Föld sok területén teljesen megváltozhat a klíma, ami az élelmiszer-ellátás megrendülését és a társadalmi rendszerek összeomlását is okozhatja. Népvándorlási hullámok várhatóak és konfliktusok alakulhatnak ki a készletek feletti rendelkezés kérdésében. A Föld egyes területei lakhatatlanná válhatnak.

Palatinus elemzések minden tekintetben alátámasztják a becsléseket. Az ismert katasztrófák, technológiai folyamatok, a fenntartható fejlődés erőltetése, a többlettermelés, a természet súlyos visszafordíthatatlan károsításai, a nyersanyagtartalékok indokolatlan kitermelései és főleg a fosszilis anyagok elégetése értelmetlen folyamatoknak tűnik.

2005 volt a második legmelegebb év

A tavalyi év átlaghőmérséklete 0,48 Celsius fokkal múlta felül az elmúlt 30 év átlagértékét, ezzel a második legmelegebb év volt 1861 óta.

A Föld átlaghőmérséklete 2005-ben közel fél Celsius fokkal (0,48) magasabb volt, mint az 1961 és 1990 közötti 30 éves periódus során mért átlaghőmérséklet – áll a WMO (World Meteorological Organization-Meteorológiai Világszervezet) napokban közzétett, 2005-re vonatkozó éves jelentésében. Az 1961 és 1990 között mért átlaghőmérséklet 14 Celsius fok volt.

A tavalyi év ugyanakkor az 1861 óta végzett nemzetközi mérések óta a második legmelegebb év volt. A rekordot 1998-ban mérték, ez 0,54 Celsius fokkal lépte túl a 30 éves átlagértéket. Az 1996 és 2005 közötti időszak ugyanakkor (2003 kivételével) a legmelegebb szakasz volt a nemzetközi mérések óta. Hőmérséklet szempontjából világviszonylatban kiemelkedő időszak a június és október volt. Afrika, Ausztrália, Brazília, Kína és az Egyesült Államok területén jelentősen magasabb hőmérsékletet regisztráltak a korábbi évtizedek azonos időszakához képest.

A hurrikánok éve, növekvő ózonlyuk

Az Atlanti-óceán északi medencéjében a felszíni vízhőmérséklet esetében is rekordértéket mértek. A trópusi forgószelek szeptembertől novemberig tartó időszakában idén 26 hurrikánt regisztráltak, ezzel megdőlt az eddigi 1933. évi csúcs, amikor 21 hurrikán söpört végig a területen.

A WMO adatai szerint az ózonlyuk kiterjedése tavaly hasonló méretű volt, mint 2003-ban, ez pedig felülmúlja az 1995-2004 közötti időszak átlagértékét. A szeptember közepén mért 24,4 millió négyzetkilométer kiterjedésű ózonlyuk 2000 óta a harmadik legnagyobb értéknek számít.

Az arktikus területeket borító jégtakaró kiterjedése szeptember végén mintegy 20 százalékkal volt kisebb az 1979-óta mért átlagértéknek. Az elmúlt mintegy 25 év műholdfelvételei alapján a szakértők megállapították, hogy a sarkvidéki jégtakaró szeptemberi kiterjedése 8 százalékkal csökkent, ez elsősorban a magasabb átlaghőmérsékletnek és a korai olvadási időszaknak tulajdonítható.

További melegedést prognosztizálnak

Az elmúlt csaknem egy évszázad során a globális átlaghőmérséklet mintegy 0,7 fokos növekedést mutatott. Bár a földtörténet során gyakran volt melegebb és hidegebb periódus, a jelenlegi folyamat a változás tempója miatt rendkívüli, és ez a jelenlegi tendenciát figyelembe véve a jövőben tovább fokozódik – vélik a szakértők. A Klímaváltozás Kormányközi Testület (IPCC) tavalyi jelentése szerint 2100-ra mintegy 1,4–5,8 fokos globális felmelegedés várható. A felmelegedés csak egy eleme a globális éghajlatváltozásnak. A bonyolult oda-visszacsatolási mechanizmus részeként egyes területeken akár lehűléssel is kell számolni.

Az egyedi időjárási jelenségekkel kapcsolatban mindig óvatosan nyilatkoznak a klímakutatók. Nem kivétel ez alól a jelenlegi esőzések és áradások esete sem.

A bécsi mezőgazdasági egyetem (Boku) meteorológiai intézetének munkatársa, Herbert Formayer meglátása szerint az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek jól illeszkednek a globális felmelegedésen alapuló modellekbe és prognózisokba. Egyetlen magát komolyan vevő tudós sem állítaná egyetlen konkrét estről sem – így a jelenlegi áradásokról sem – hogy a klímaváltozás egyenes következményei lennének. Azt azonban biztonsággal ki merik jelenteni, hogy a globális felmelegedés megnöveli az ilyen szélsőséges jelenségek bekövetkeztének valószínűségét.

Afrika tavai gyorsan zsugorodnak az ENSZ frissen publikált atlasza szerint. A kiadvány a klímaváltozás hatásait elemezte, illetve a természeti erőforrások túlzott kihasználását is vizsgálta

Az afrikai tavak atlasza az évtizedekkel ezelőtti és a mostani műholdképeket hasonlította össze, s így döbbenetes kép tárult a kutatók szeme elé. A Csád-tó például vészesen összehúzódott, a kenyai Nakuru-tó körül pedig az erdők pusztulása a legriasztóbb és a legszembeötlőbb. Ezzel szemben a Viktória-tó környékén a lakosság létszámának növekedése okozhat problémákat.

A tengerek szintjének emelkedése, az elsivatagosodás, a tengerpartok eróziója, valamint az árvizek egyre gyakrabban kényszerítenek embereket lakhelyük elhagyására – e földönfutókat nevezzük ökológiai menekülteknek

Brit kutatók szerint a felmelegedés olyan környezeti változásokat idézhet elő, amelyek például hozzájárulhatnak kizárólag nőstényekből álló tengeriteknős-kolóniák kialakulásához, a bálnák és a delfinek szaporodásának csökkenéséhez, és mélyreható változások következhetnek be a vándormadarak magatartásában is, amelyek egy részét a kihalás fenyegetné – állapította meg a brit környezetvédelmi minisztérium megbízásából készült jelentés

Kelet-Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint Nyugat

Egy új tanulmány szerint a széndioxidnál van egy sokkal fontosabb tényező is Európa felmelegedésében: ez pedig a víz, pontosabban a vízpára. Kontinensünk azonban nem egyenletesen melegszik, keleten például drasztikusabban nő a hőmérséklet, mint nyugaton

Lassul az óceánok nagy tengeráramlási rendszere, az Észak-Európát fűtő Észak-atlanti áramlat az elmúlt ötven évben közel 30 százalékkal gyengült – tárta fel egy új kutatás. Észak-Európa időjárása néhány évtizeden belül érezhetően lehűlhet

Az Észak-atlanti áramlat a világ egyik legerősebb tengeráramlata. (Előfutára a Golf-áramlat, a 45. szélességi körtől nevezik Észak-atlanti áramlatnak.) A Mexikói-öbölből induló, trópusi meleg vizet szállító áramlat, átszelve az Atlanti-óceánt, Észak-Nyugat Európa partjait fűti. Az áramlat körülbelül 100 ezer nagy erőmű által termelt hőt szállít Európa partjaihoz, néhol akár 10 Celsius fokkal is emelve az átlaghőmérsékletet.

Írta és szerkesztette:
Szacsky Mihály