Tegnap a bosnyák vendégek sütöttek egy pogácsát. Igen, igen, egy pogácsát, de annak az átmérője fél méter vala. És bár számunkra kissé szokatlan a méret – meg az is, hogy egy malomkereket neveznek így –, az íze fenomenális. Akinek mond valamit a burek szó, az tudja, mire gondolok; ahhoz hasonlítható. Mint minden nagyszerű íz receptje, ez is igen egyszerű. Szükségünk van hozzá 1 kg lisztre, 20 dkg olvasztott vajra, ½ l tejfölre, egy friss élesztőre, deci langyos tejre, késhegynyi cukorra, sóra.

Felfuttatjuk a langyos tejben – amibe kevertünk egy kiskanálnyi lisztet, meg egy kevéske cukrot – az élesztőt, és keverőtálban sóval, vízzel, liszttel gyúrunk egy becsületes magyar kenyértésztát. Alaposan meggyúrjuk, addig, míg már egyáltalán nem ragad. Pihentetjük egy fél órát, majd újragyúrjuk. Ekkor elosztjuk 5 egyenlő részre. Keresünk egy megfelelő kerek tepsit, amibe elfér a „pogácsánk” – ebben az esetben egy 25–30 cm átmérőjű kerek tűzálló alkalmatosságra van szükségünk, jobb híján a tortaforma is megteszi. Alaposan bekenjük olajjal a tepsinket. Egy tésztát kinyújtunk megfelelő méretre, belefektetjük az aljára, megkenjük olvasztott vajjal, eloszlatjuk rajta a tejföl negyedét, sózzuk. Erre jöhet a második réteg tészta, amit megint megkenünk olvasztott vajjal, tejföllel, sózunk, és így tovább… A tetejére kerül az ötödik tészta, amit csak megkenünk – itt már vékonyan – olvasztott vajjal, majd a sütőben megsütjük.

A sütés idejét a Jóisten sem tudja megmondani, az függ a sütőtől, az edénytől, mindentől. Szerintem kezdjük a közepestől kicsit forróbb sütőben, majd mérsékeljük közepesre – mintha kenyeret sütnénk. Így hasamra csapva – otthon, a mi előmelegített sütőnkben – ez másfél óra lenne.

Ha készen van, szeleteljük, és még melegen fogyasszuk. Igyunk hozzá hideg natúr ivójoghurtot, lehetőleg ittenit.

Kapcsolódó cikk: Tengerre magyar! I. rész - Korkyra

Kapcsolódó cikk: Tengerre magyar! II. rész - Korkyra 2.