Házigazdánk egy hektáron termel szőlőt. Amilyen nevetséges lépték ez a magyar körülményekhez képest, olyan komoly az itteniekhez: ő a sziget legnagyobb bortermelője. Ragaszkodás a hagyományokhoz és az autokton fajtákhoz: ez jellemzi a borait.

Kedvencem a fehér. 80%-ban a Cetinjka névre hallgató szőlőből készül, a fennmaradó 20% két megjegyezhetetlen nevű helyi fajta. A cuvée a régmúltba visszatekintő Korkyra névre hallgat. Kifejezetten meglepő az illata: leginkább a mi Juhfarkunkéra emlékeztet… Savai lágyak, kedvesek, ugyanakkor férfiasak. A 11–12-es alkohol bizony hat ebben a melegben. Itt azt vallják, hogy a címke lényegtelen, a legjobb mérce a másnap sem fájó fej… Kijelenthetem – kellő és alapos kísérletezés és minőségellenőrzés után –, hogy ennek az egyszerű, ám körültekintő követelménynek a vizsgált nedű maradéktalanul megfelel!

Kapcsolódó cikk: Tengerre magyar! I. rész - Korkyra