Az alábbi válogatások csak szemelvényeknek tekinthetők. A teljes dokumentációk a Palatinus Klub archívumában megtalálhatók. Minden kiegészítés vagy önálló tanulmány bővíti a Palatinus archívumot, ami lehetőséget teremt arra, hogy a kutatók szerteágazó hasznos információhoz jussanak.

Az influenza elnevezés az „influenza di freddo”" (a hideg befolyása) szóösszetételből ered, és a betegség megfázással való gyakori összefüggésére utal. Az influenza erősen fertőző, gyorsan és tömegesen terjedő, vírus által okozott betegség, amely általában lázzal, bágyadtsággal, légzőszervi panaszokkal (erős köhögéssel, orrfolyással, kötőhártya-gyulladással) jár. A betegség gyakran emésztőszervi (gyomor- és bélrendszeri) elváltozásokat okoz, kacsákban olykor idegrendszeri panaszok is jelentkeznek. A vírusok 20–300 nanométer nagyságú (a nanométer a méter egymilliárdod része), csak elektronmikroszkóppal látható részecskék. Önmagukban életjelenségeket nem mutatnak, nem mozognak, nem szaporodnak, nem növekednek, nincs anyagcseréjük (nem táplálkoznak, és nem ürítenek salakanyagokat). A vírusok az élő szervezet sejtjeinek élősködői. Az élő gazdasejtekbe bejutva a sejteket arra késztetik, hogy a saját anyagcseréjük rovására akár több százezres-milliós számban állítsák elő a vírus-részecskéket. A vírusoknak ezt a „szaporodását” megsokszorozódásnak (vírusmultiplikációnak) nevezik. Az élő sejt egyfajta vírusgyárrá változik, és ebben a folyamatban maga a sejt tönkremegy, elpusztul. A vírusok élő szervezetet megbetegítő képessége elsősorban ezzel az erőltetett megsokszorozódással, a szervezet sejtjeinek tönkretételével függ össze.

Az influenzavírusok fehérjeburokkal rendelkező, belsejükben ribonukleinsavat (RNS) tartalmazó részecskék. A ribonukleinsavat körülvevő fehérjék tulajdonságai alapján az influenzavírusokat A, B és C típusokba sorolják. Az élővilágban a legszélesebb körben az A-típusú influenzavírusok fordulnak elő, ezek az embert és a legkülönbözőbb állatfajokat képesek megbetegíteni. A B és C típusú influenzavírusok állatokban nem fordulnak elő, emberi megbetegedéseket is ritkán okoznak.

A madarak influenzáját az ún. A-típusú influenzavírusok okozzák. Az influenzavírusok burkából kiálló fehérje-részecskék (hemagglutininek {HA} és neuraminidázok {NA}) speciális tulajdonságai alapján a vírusok H- és N-altípusokba sorolhatók. Ezeknek a fehérjerészecskéknek a vírus gazdasejtbe történő bejutásában, a fertőzés megeredésében van nagyon jelentős szerepük. Fontos tudni azt, hogy a HA fehérjerészecskékkel szemben az élő szervezetben képződő ellenanyagok képesek a vírust semlegesíteni. A HA és NA fehérje-részecskék egymással változatosan kombinálódhatnak, ezért nagyon sokféle influenzavírus altípus fordulhat elő.

A madárinfluenza a különféle házi baromfiállományokban (elsősorban pulykákban, gyöngytyúkokban, tyúkokban, vízimadarakban) világszerte előfordulhat. Fertőzöttek lehetnek a vadon élő madárfajok is, különösen a vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak), amelyek többnyire a betegség tüneteitől mentesen is hordozhatják a vírust. Ezeknek a madaraknak főleg a bélcsatornájában szaporodik a vírus, az ilyen állatok bélsarukkal fertőzik a vizeket és az odajáró – főleg vízibaromfi – fajok egyedeit.

Madárinfluenza Északkelet-Ukrajnában

Madárinfluenza-fertőzést észleltek Északkelet-Ukrajna egyik falujában, közölte az ukrán rendkívüli ügyek minisztériumának szóvivője. Ez az első eset, hogy az ország fekete-tengeri területein kívül regisztrálták a kórt. Az Oroszországgal határos Szumi város körzetében a mentőegységek több mint 7 000 háziszárnyas kiirtására készülnek. A szóvivő nem nyilatkozott arról, hogy a vírus mely altípusára bukkantak, de az ukrán média szerint a H5N1 jelzésű, emberre is veszélyes altípusról van szó.

A madárinfluenza-járvány decemberben öltött tömeges méreteket Ukrajnában, de akkor az esetek a Krím félszigetre és más fekete-tengeri körzetekre korlátozódtak. A szóvivő szerint a mostani járvány csak Piszki falut érinti, és az egészségügyi illetékesek azonnali óvintézkedéseket hoztak a fertőzés elszigetelésére.

A madárinfluenza ritka madárfajok kipusztulásához vezethet

Az Ázsiából nyugat és dél felé tartó madárinfluenza végleg kipusztíthat egyes, már évek óta igen ritkának számító madárfajokat Földünkről – vélekednek természetvédő szervezetek, amelyek egyetértenek abban, hogy a vadmadarak tömeges leölése nem alkalmas eszköz a járvány megfékezésére.

Szakemberek attól tartanak, hogy a vadon élő madarak tömeges elpusztítása még szélesebb körben terjesztheti a vírust, mivel a megrettent madarak a fenyegetés hatására letérhetnek megszokott vonulási útvonalukról.

A brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) szakvéleménye szerint különösen nagy veszélyt jelent a madárinfluenza, illetve az ellene vívott „harc” az alábbi fajokra: csíkosfejű nádiposzáta, borzas gödény, márványos réce, vékonycsőrű póling, kanalas partfutó. Ezek a fajok mind Szibériától délre vonulnak, s emiatt kapcsolatba kerülhetnek olyan madarakkal, amelyek szervezetében jelen van a halálos H5N1 vírus.

A madárinfluenza-járvány megfékezésére való felkészülés jegyében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétette azt a lépcsőzetes intézkedési tervét, amely egyebek között a Tamiflu vírusölő készítmény gyors és tömeges alkalmazását irányozza elő arra az esetre, ha a vírus rohamosan kezdene emberről emberre terjedni.

A Genfben nyilvánosságra hozott, hetven nemzetközi szakértő ajánlásait követve összeállított dokumentumban a világszervezet hangsúlyozta: az emberek között terjedő járvány feltartóztatását célzó stratégiának csak akkor van esélye meggátolni a madárinfluenza-vírus – emberre is veszélyes – H5N1-es altípusának terjedését, ha a veszélyeztetett övezetben tartózkodó személyek a fertőzés laboratóriumi megerősítése után három héten belül nagy adagokban szedni kezdik a készítményt.

A háromhetes határidőt matematikai modellezés alapján állapította meg a világszervezet, amely a jelentésben külön is hangsúlyozta: a világméretű járvány megfékezését célzó stratégia sikere szigorúan attól függ, hogy a hatóságok milyen gyorsan cselekszenek.

A WHO a tervben részletes menetrendet vázolt fel a cselekvésre. Eszerint az érintett országnak az észlelést követően egy napon belül értesítenie kell a világszervezetet arról, ha felmerül a gyanú, hogy a madárinfluenza – eddig állatok terjesztette – vírusa emberről emberre kezdene átterjedni. A WHO által akkreditált térségbeli laboratóriumnak ezután szintén 24 óra áll rendelkezésére annak megerősítésére, hogy a vírus szerkezete módosult, mutáció vagy az emberi influenza vírusával való kereszteződés útján.

A gyors feltartóztatási stratégia a WHO 3 millió adagos Tamiflu-készletének alkalmazásán alapul; a készítményeket a svájci Roche gyógyszergyár ajánlotta fel a világszervezetnek.

A tervezet ezen kívül egészségügyi vesztegzár elrendelését, a járvány terjedésének megakadályozását célzó intézkedéseket, illetve a fertőzött személyekkel való érintkezés nyomon követését is előirányozza.

A cselekvési terv értelmében miután a WHO hivatalosan felkéri a svájci gyógyszergyárat Tamiflu küldésére, a szállítmányoknak 24 órán belül meg kell érkezniük a járvány gócpontjához legközelebb eső nemzetközi repülőtérre.

A WHO figyelmeztet a madárinfluenza globális kitörésének veszélyére

A WHO Csendes-óceán nyugati térségében működő regionális bizottsága több mint 300 vezető egészségpolitikus részvételével konferenciát tart.

– A SARS-nál jelenleg jobban aggaszt minket a madárinfluenza – jelentette ki Shigeru Omi, a regionális iroda vezetője. – Természetesen nem arról van szó, hogy a SARS-szal kapcsolatban már nincs tennivaló, csak arról, hogy mind a kormányok, mind az emberek jobban fel vannak készülve a SARS elleni küzdelemre. A fertőző betegség az elmúlt két évben számos ázsiai országban, többek közt Vietnamban, Thaiföldön és Kínában bukkant fel. Összesen 38 ember betegedett meg madárinfluenzában, ebből 28 eset halálos volt, és szárnyasok milliói pusztultak el.

A betegséget okozó H5N1 vírus sokkal gyorsabban terjedt, mint azt eleinte gondolták.

Gyakorlatilag senki sem lesz immunis az új vírus ellen, ha az a humán és a madárvírusok kombinációja. Szerencsére mindeddig még nem volt tudományos bizonyíték a madárinfluenza emberről emberre való terjedésére, ám ha a mostani helyzet még évekig fennáll, egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a vírus ilyen formában is terjedhet.

Omi szerint a WHO tagországainak több figyelmet kell fordítaniuk az állatok egészségére, hiszen mind a SARS, mind a madárinfluenza eredetileg állatok megbetegedése volt. Javítani kell többek közt az állattartás körülményein, és szorgalmazni az egyes állatfajok elkülönítve tenyésztését.

Fontos az országok közti jobb együttműködés is, hiszen az áruforgalom fejlődésével a betegség nem marad meg egyetlen ország határain belül. Minden ország ugyanazon bolygón

van, mondta Omi, és felhívta a fejlett országok figyelmét a fejlődő országoknak nyújtott segítség fokozására.

A madárinfluenzáról és más járványokról szóló legfrissebb jelentéseket felteszik a WHO honlapjára, ígérte a szervezet regionális igazgatója.

A madárinfluenza alapvetően a szárnyasokat pusztítja, de 2003-as felbukkanása óta a világ 10 országában 224 ember is megfertőződött a vírussal, s közülük 127-en bele is haltak a betegségbe.

A magyarországi madárinfluenza miatt Japán elrendelte a magyar baromfi, illetve baromfihús importjának átmeneti leállítását. A japán mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint Magyarország Franciaország után a japán piac második legnagyobb szállítója libamájból. Japán statisztika szerint Magyarországról 331 tonna libamájat importáltak a japánok.

Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója szerint az éves kiszállított mennyiség 200 tonna körül van. Az igazgató szerint más baromfiterméket is szállítanak a magyar feldolgozóüzemek Japánba, de ennek sem mennyisége, sem értéke nem vetekszik a libamájéval. A magyar libamáj kilóját négy dollár körüli áron értékesítik a távol-keleti országban.

Az EU állategészségügyi testülete az Európai Bizottság javaslatát hagyta jóvá a teljes embargó kimondásával.

A döntés inkább csak formalitás volt, ugyanis a román hatóságok az elmúlt napokban gyakorlatilag már saját hatáskörben felfüggesztették a baromfikivitelt az országból – közölte Philip Tod, az EU-bizottság egészségügyi biztosának szóvivője, hozzátéve: ennek az volt az oka, hogy a román szervek nem tudták ellenőrzi, melyik szállítmány honnan, az ország fertőzésmentes, vagy éppen már embargó alá eső részéből származik. Ugyanakkor elismerte: az EU a döntéssel egyben a tagországok egyre növekvő aggodalmára is reagál. Romániában tavaly ősszel jelent meg a madárinfluenza H5N1 vírusa, majd néhány hónapnyi szünet után, idén május közepén újra felbukkant a kórokozó. Eddig 121 válsággócot fedeztek fel az országban, és több mint 200 tonna fertőzött baromfit semmisítettek meg. A román vezetés még tavasszal félmillió eurós, különleges EU-segélyt igényelt a madárinfluenza elleni küzdelem hatékonyabbá tételére. Nemrégiben a konkrét terveket is benyújtotta az EU-bizottsághoz, amely egyelőre tanulmányozza azokat. Bár Brüsszel valószínűleg megadja majd a kért összeget, a kiutalásig még hetek fognak eltelni.

„Természetesen egy kiterjedt járvány esetén sor kerülhet a határok és a repülőterek lezárására” – mondta a vietnami mezőgazdasági miniszter helyettese az Ázsiai és csendes-óceániai gazdasági együttműködés (APEC) minisztereinek a tanácskozásán, az ausztráliai Brisbane-ben. A tisztségviselő mindazonáltal rögtön hozzáfűzte, jelenleg ennyire nem súlyos a helyzet.

Az APEC 21 tagállamának tisztviselői a betegség felbukkanására adandó regionális válaszokat vitatják meg a brisbane-i konferencián. A madárinfluenza H5N1 típusú, emberre is veszélyes vírustörzse 2003-as megjelenése óta összesen 121 embert betegített meg, akik közül 62-en bele is haltak a fertőzésbe.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy illetékesei meg fogják vitatni a vietnami hatóságokkal, milyen lépéseket kell tenni a madárinfluenza eseteinek kiszűrésére hivatott rendszeres ellenőrzések érdekében.

Közben a hongkongi vezetés tudatta, hogy a vírus terjedésének megakadályozása érdekében 2007-ig központi helyet jelöl ki a csirkék levágására. A nagyváros számos pontján, a piacon vágják le a csirkéket: ezt a gyakorlatot súlyos egészségügyi veszélyforrásnak minősítették a szakértők.

Fontos akadályozó tényező a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének főtitkára szerint az, hogy „egyes kormányok az anyagi eszközök hiányában nem tudják ellentételezni a csirketenyésztők veszteségeit, s ezért azok gyakran inkább elrejtik a beteg szárnyasokat, vagy levágják őket a megfelelő védekezés nélkül, s így a vírus terjedését segítik elő”. Ong a szervezet nevében kétmillió dollárt ajánlott fel egy állategészségügyi alap létrehozására, és azt ígérte, hogy az ASEAN további forrásokat kutat fel a tagországok megsegítésére.

Az ausztráliai Brisbane-ben 21 ázsiai és csendes-óceáni ország szakértői arra a következtetésre jutottak: „azonnal cselekedni kell” annak megelőzése érdekében, hogy a madárinfluenza világméretű, állatok közötti járvánnyá váljék. A madárinfluenza „már hatással van a baromfi-ágazatra és a turizmusra, de ha világméretű járvánnyá válik, akkor a gazdasági következmények óriásiak lesznek” – figyelmeztetett Doug Chester ausztrál nagykövet, a tanácskozás elnöke, de óvott a végletektől is. „A járványra fel kell készülni, de a veszélyt nem szabad eltúlozni, mert az felesleges gazdasági károkat okoz egyes országoknak” – mondta.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) képviselője azt hangsúlyozta a tanácskozáson, hogy Délkelet-Ázsiában 102 millió dollárra, Afrikában – ha oda is eljut a betegség – 75 millióra lenne szükség a járvánnyal való szembeszálláshoz.