Fél évszázada nem volt olyan kiváló a Balaton vízminősége, mint napjainkban - állítja Bíró Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.

- Jelenleg a Balaton Európa egyik legjobb állapotú természetes vize, és ebben komoly szerepe van a tihanyi kutatóintézet elmúlt évtizedekben végzett munkájának - nyilatkozta tudósítónknak Bíró Péter, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének igazgatója, aki szerint ötven éve nem volt a mostanihoz hasonlóan kiváló a víz minősége.

Mit kell még kutatni 2006-ban a Balatonon, mi az, amit még nem ismerünk? - rendszerint ezt a kérdést teszik fel azok a tó környéki lakosok, akik szinte semmit nem tudnak arról, mivel foglalkoznak a tihanyi kutatóintézet munkatársai.

- Való igaz, hogy sok mindent kiderítettünk már a Balatonról, de egy élő, természetes víz kutatása soha nem zárható le - állítja Bíró Péter. - Évtizedekig a vízminőség javításán dolgoztunk, most pedig az a feladatunk, hogy megtartsuk ezt a szintet. Hogy mit kutatunk? Röviden: mindent, ami a Balatonnal kapcsolatos. Vizsgáljuk a tó növényi tápanyagforgalmát, a gerinces és gerinctelen állatok populációját, táplálkozási és szaporodási szokásaik változását, a Balatonba jutó felszíni vizek ökológiai állapotát, a Kis-Balaton élővilágát.

Bár nem tartozik a kötelező feladataik közé, a kutatók rendszeresen fellépnek a balatoni motorcsónak-használat engedélyezését követelő lakossági kezdeményezések ellen, mivel ez a lépés szerintük jelentősen rontaná a tó vízminőségét. Az intézménynek akadnak alkalmi feladatai is, így például néhány évvel ezelőtt a tó tartósan alacsony vízállása miatt azt kutatták, van-e realitása a mesterséges vízpótlásnak.

- A vizsgálataink azt bizonyították, hogy a 20-40 milliárd forintra becsült anyagi terheken kívül óriási ökológiai kockázatot is jelentene a tó mesterséges vízpótlásának kiépítése - mondja az igazgató. - Tudomásul kell vennünk, hogy a Sió-zsilip használatával kizárólag a kifolyó víz mennyiségét tudjuk szabályozni. A legújabb kutatásaink ugyanakkor azt is kimutatták, hogy szükségtelen 110 centiméter magasan tartani a szabályozási szintet, a tartósan magas vízállásnak ugyanis negatív hatásai is vannak. Így például a part menti nádasok pusztulásnak indulnak, de a hínárállomány is jelentősen csökken, ami viszont hatással van az állatvilágra is.

A limnológiai kutatóintézet jövőre ünnepli 80. születésnapját. Az intézményt a Magyar Tudományos Akadémia tartja fenn, amely évi 250-300 millió forinttal járul hozzá az intézet büdzséjéhez. Ez az összeg csak a fenntartásra elég, a kutatásokat szinte kizárólag pályázati támogatásokból finanszírozzák. Jelenleg nyolc témacsoportban 29 kutató dolgozik Tihanyban.

Bíró Péter elmondta: hoszszú évekig szinte a nyilvánosság kizárásával folytatták a tevékenységüket, ám az idén tavasszal egy tíz előadásból álló sorozatot indítottak "A Balaton-kutatásról mindenkinek" címmel. A tihanyi rendezvények nem várt sikert arattak, valamennyi program telt házat vonzott. Újdonságnak számít az is, hogy az intézet 2006 januárjától havonta gyorsjelentéseket tesz közzé a Balaton aktuális állapotáról. (népszabadság)