Az MTA vizsgálatai szerint a magyar tenger vizében lebegő mikroszkopikus algák mennyisége és összetétele egyaránt kiváló vízminőséget jelez.

Balaton élővilágában a kutatók nem észleltek károsodásra utaló jelet, a lebegő mikroszkopikus algák mennyisége és összetétele egyaránt kiváló vízminőséget jelez, s a tó üdülésre kiválóan alkalmas - hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémiának az MTI-hez eljuttatott közleménye.

Egészségesen fejlődik a nád, amelynek friss hajtásai már embermagasságúak. A vízszint azonban most is nagyon magas, ami hosszú távon kedvezőtlen a nád számára. A magas vízállás kedvez viszont a parti kövek takarásában élő gerinctelen állatok, a vándorkagyló, a tegzes bolharák elszaporodásának, s tömegesen fordulnak elő árvaszúnyog-lárvák is.

A szokatlanul hosszú tavaszias időjárás hatására a Balatonban késik a halak többségének ívása. A kősüllő ívása például csak május közepén kezdődött, míg a hidegebb vízben ívó közeli rokona, a fogassüllő "időben", már április elején - mandula virágzáskor - leívott. A szeles időjárás miatt azonban a tavalyihoz képest sokkal kedvezőtlenebb arányban keltek ki az ikrák, ennek ellenére a Balaton fogassüllő-állománya az elmúlt öt év kimagasló szaporulatának köszönhetően fokozatosan növekszik.

A magas vízállás kedvezhet a part mentén ívó halak, így a legtöbb pontyféle szaporodásának is. A napokban fejeződött be a Balaton északi partján található kisvízfolyások (befolyó vizek) halállományának tavaszi felmérése. A tucatnyi patakban 23 faj előfordulását bizonyították a szakemberek: a felsőbb szakaszokon a domolykó és bodorka dominált, az alsóbb szakaszok élővilágára pedig a balatoni fajok, így az ezüstkárász, a dévérkeszeg és az angolna jelenléte volt jellemző. (hirado.hu/MTI)