A matematika írásbelikkel folytatódnak ma reggel nyolc órakor az érettségi vizsgák, a diákok emelt és középszinten adnak számot tudásukról. Az oktatási tárca közlése szerint matematikából középszinten 92.088-an, emelt szinten 6.543-an vizsgáznak a középiskolákban.

Középszinten a feladatok első részére 45 perc, második részére 135 perc áll rendelkezésre, míg emelt szinten a két feladatrész megoldására 240 percet fordíthatnak a diákok. Matematikából az írásbeli vizsgán függvénytáblázat és olyan zsebszámológép használható, amely szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas. A függvénytáblázatról és a számológépről a vizsgázónak kell gondoskodnia.

A tavalyival megegyező módon számítják ki az érettségi eredményeket. A vizsgán nyújtott írásbeli és szóbeli teljesítmény értékelését százalékban kell meghatározni. A százalékok alapján adják az osztályzatot, valamint ebből kell kiszámolni a felvételi pontokat. A jeleshez középszinten 80 százalékos, emelt szinten 60 százalékos eredményt kell elérni, míg az elégségeshez mindkét szinten 20 százalékot. Ugyanakkor az elégséges minősítés eléréséhez nem elég az összesen legalább 20 százalékos eredmény, hanem minden vizsgarésznél el kell érni legalább 10 százalékot.

Márai Sándor egyik verse, Vajda János és Juhász Gyula két költeményének összehasonlító elemzése és Umberto Eco szerepelt többek között az idei magyar írásbeli érettségi tételei között.

A diákoknak középszinten a vizsga első részében egy ismeretterjesztő szöveghez - A turizmus hatása az ökológiai és társadalmi sokféleségre - kapcsolódva nyolc rövid feladatot kellett megoldaniuk. Ez magában foglalta a kifejezések értelmezését, a gondolatmenet vázlatba foglalását, a szöveg nyelvi, helyesírási sajátosságainak értelmezését, a szöveghez kapcsolódó fotók szöveges értelmezését és a szövegben felvetett problémával kapcsolatos állásfoglalás önálló megfogalmazását a vitaindító műfajában. Erre 60 perc állt rendelkezésre.

A 180 perces szövegalkotás feladatrészben három különböző feladatból választhattak a vizsgázók, és egyet kellett kifejteniük. Egy, Umberto Ecotól vett gondolatindító idézet nyomán az irodalmi mű, elsősorban a regény címadásának sajátosságairól, a címnek a mű értelmezését befolyásoló szerepéről kellett gondolataikat, érveiket kifejteniük a vizsgázóknak három-négy magyar, vagy világirodalmi példára is hivatkozva.

A másik lehetőség Márai Sándor "Halotti beszéd" című alkotásának értelmezése elsősorban a magyar nyelvre és kultúrára utaló sajátosságok szempontjából. Harmadikként az összehasonlító elemzést választhatták, azon belül: Vajda János "Húsz év múlva" és Juhász Gyula "Anna örök" című versének összevetését a felejtés és az emlékezés kettősségének oldaláról. Emelt szinten a vizsgázóknak négy különböző feladatot kellett megoldaniuk. A Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorban Petőfi Sándor "Az apostol" című művének egy részletéhez ("a szőlőszem-hasonlat"-hoz) kapcsolódó feladatok szerepeltek.

A feladatok között szerepelt még: Ady Endre "Krónikás ének 1918-ból" című alkotásában az archaizálás szerepének formai-világképi vizsgálata, továbbá reflektálás egy (kor)jelenségre. Az érvelést és az önálló állásfoglalást is kívánó feladat a műfordítás szöveg szerinti "hűségének és hűtlenségének" kérdéséről szól. A feladatot egy Kosztolányi Dezsőtől vett gondolatébresztő idézet vezeti be. A gyakorlati írásbeliség feladat a fiatalkori egészségmegóvás problémáival foglalkozik. A vizsgázónak egy diákkonferencián elhangzó hozzászólást kell írnia e témáról.

A hétfői vizsgákon középszinten 91.942-en, emelt szinten 6.290-en vizsgáztak. Az oktatási tárca tájékoztatatása szerint a magyar írásbeli érettségiken a diákok magyar helyesírási szótárt használhattak. (mti)