Nem jövedelmező a Kossuth utcai kereskedelem. Van, aki szerint azért, mert a terület elvesztette sétálóutca jellegét, más a bevásárlóközpontokat okolja.

Fejlődés a Centrum áruház átépítését kivéve az elmúlt években alig történt, és az elegáns üzletek, kávézók, prémiummárkák száma sem gyarapodott számottevően - annak ellenére, hogy Az év települése 2005 díjat elnyert megyeszékhely és agglomerációjának vásárlóereje az országban az egyik legerősebb. Bár a Kossuth utcán közel fél tucat üzletház vagy legalábbis ezt a nevet használó épület is üzemel, ezek közel sem jelentenek akkora vonzerőt, mint az új, fedett bevásárlóközpontok. Ahogy a Vár áruház tulajdonos cégének, a Séd Coop 2000 Rt.-nek elnöke fogalmaz, lesújtó, ami az utóbbi években kialakult, és „felháborító, hogy nem találunk funkciót a város egyetlen sétálóutcájának“. Kukoda Nándor szerint a terület méltatlan a város kereskedelmi központja címhez és egy történelmi városhoz. A mélyrepülésből csupán egyetlen kiutat lát: a vállalkozók és a város vezetőségének összefogását. Ezzel az elmúlt években többen is próbálkoztak, ám nem sok sikerrel.

A tucatnál több Kossuth utcai üzlethelyiség tulajdonosi jogait gyakorló Veszprém Rt. vezérigazgatója véleménye szerint azonban önkormányzati beavatkozásra nincs lehetőség, hiszen amellett, hogy a szabad piacon mindenki azt árul, amit akar, a verseny önmagában is szabályozza a kereslet-kínálat alakulását. Másképpen fogalmazva: ahová sok kínai üzlet, drogéria és szolgáltatócég települ, ott ezekre van kereslet. Csermák Zoltán a hangulatos, teraszos kávézók hiányát a hanyatlás másik fő okaként említi, ám ezek gyarapodására nincs sok remény. Legalábbis addig, amíg a meglévő üzletek vendéglátó-ipari célú funkcióváltásához egy központi rendelkezés szerint többletparkolók megvásárlására van szükség. - Egy műemléki környezetben lévő belvárosban ez nem mindig biztosítható, ezért olyan szabályozás kellene, amely nagyobb önállóságot enged az önkormányzatoknak - véli. A parkolómegváltás is csak ötszáz méteren belül engedélyezett, így az sem jelent megoldást - szemben a Vár áruház mellé elképzelt mélygarázzsal, amely 108 autónak biztosítana helyet kilenc, a föld alá épített szinten. A hamarosan elkezdődő próbafúrások adnak majd választ arra, hogy a beruházásnak mekkora költségei lesznek, és a befektető csak ezt követően teszi meg végleges ajánlatát — mondja Hartmann Ferenc, a város gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. Nem csupán a kevés parkoló szab gátat a sétálóutca fejlődésének. A Kossuth utcai egykori papírbolt helyére több millió forintos befektetéssel tervezett rétesüzlet például azért nem valósulhatott meg, mert a környék vállalkozásai nem akarták azt, és ezért a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak.

A Kossuth utcán fizetendő bérleti díj összege változó, négyzetméterenként 3500- 6000 forint között változik, a helyszíntől függően. Németh Zoltán a két belvárosi üzletet működtető Szignet Kft. tulajdonosaként azt mondja: azért kevés az exkluzív üzlet, mert nincs rájuk komolyabb kereslet. - Ha egy vállalkozó nem tudja kitermelni azt az árrést, ami elég a bérleti díjra és az alkalmazottakra, akkor bezár, a helyét pedig a nagyobb forgalmat vonzó drogériák, telefontársaságok és márka nélküli ruházati cikkeket árusító üzletek veszik át. - Németh Zoltán szerint a bizonytalan jövő sem vonzza a Kossuth utcára a vállalkozókat: „a hatvanas évek szocreáljának“ felújítását ugyanis nagy valószínűséggel az európai unió sem támogatná. A következő költségvetési ciklus forrásait inkább a történelmi belvárosok rehabilitációjára fordítják, a Kossuth utca pedig nem sorolható azok közé - véli. A vállalkozói érdeklődés jelenleg az egykori pártszékház iránt a legélénkebb. Balhási József közös képviselő büszke a 95 százalékos telítettségre, aminek valószínűleg az olcsó, négyzetméterenkénti 2000-2500 forint nettó bérleti díj az egyik fő oka. A jövő azonban még bizonytalan, mert bár a falakat burkoló, Csehszlovákiából importált zöld blokkok cseréje folyamatos, és az épületen belül is mindig végeznek valamilyen felújítást, az öregedésnek az állagmegóvási kísérletek sem szabhatnak gátat, így a zöld házban dolgozó vállalkozók csak valamilyen állami támogatásban bízhatnak.

A fedett bevásárlóközpontok forgalma főként a téli hónapokban hiányzik a Kossuth utcáról. A keresletet csak exkluzív üzletekkel, hangulatos kávézókkal, vendéglőkkel lehetne vonzani: erre azonban egyelőre a kevés parkoló miatt sincs remény. (napló)