influmenza

megin’ állatmese, lehetne lafontenes, de most se

áll a bál a zerdőbe, mert betegség ütötte fel az ő fejit. az erdőbe. úgy kezdődött meg az egész, hogy a diórigó összecsicseregte az erdő szabad madarait, mer’ hogy jön az influmenza, ami nem közétkeztet, csak közmeghalat, vadat, s minden mi dejó falat.

meg mindenkire veszélyes, különösen bütykös újjal, de szabad madárra nagyon-nagyon, fogolyra nem annyira. vót is sipítozás, madárnak ezt is szabad. már ha szabad. a madár. meg hogy tolláról ismerszik meg a madár. meg az ő betegsége is.

a hijúz, aki a vadmalacot kicsináta ( link ), csak röhög, kacag, mint kacagány, bele a csőrbe, mert madárnak pofája nincsen. de a begyében van. a diórigó alig bírta végigfütyülni a mondóját, tört vóna diót szivesen a hjúz fején, de nem oda Buda. nincsen néki diója, a malacnak bezzeg igen, még él, de jó a dió véresen. pácolva. mert kicsináta a hijúz.

de.

mostan hallom, már nem vihog a macsek, beteg lett a cicája. nem macája, cicája. influmenzásos lett, pedig az madaras. szabados, mégis macskásodik a betegség. terjed. macskán is a virus. virul a virulens az zerdőbe. nagyon.

tanulsága van, ha nem is lafonten.

ne nézd te madárnak a virust, nem szabad, szabad madár is lehet macskajaj. rendszerben, ha immun, gáz ha legyőzött, mer’ jaj annak.

Rovat: