Milyenek mai meséink? Kik mesélnek nekünk, mit és hogyan? Mi történik, ha a mese találkozik a színházzal, a filmmel, az irodalommal vagy a képzőművészettel? Március 1. és 5. között Veszprém a mesék városa lesz. Nézzük végig, mit kínálnak nekünk a Veszprémi Mesefesztivál programjai!

Mindenekelőtt mértéktelen bábszínházazás elé nézünk, és nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is a legjobbat kapjuk. A hazai Kőszív című előadás a jó öreg kabócás ízt képviseli, de belekóstolhatunk másféle csemegékbe is. A MárkusZínház – mely néhány napig a város vendége lesz – kétszemélyes csodagyár. Vajda Zsuzsanna és Pilári Gábor előadásaikban a báboktól a zenéig mindent maguk csinálnak, maguk is játsszák közvetlen hangú mesedarabjaikat, leveszik a lábukról a gyerekeket és – nem utolsó sorban – szüleiket. A Fülemülében a kínai császárról mesélnek furábbnál furább kinézetű bábokkal, másik darabjuk pedig az Égig érő fa bábszínházi változata lesz királylánnyal, sárkánnyal és Jánoskával, ahogyan annak egy magyar mesében lennie kell.

Pécsről érkezik hozzánk Csipkerózsika, az alvó szépség. A Bóbita Bábszínház előadása azoknak ajánlott, akik szeretik, ha elkápráztatják őket: a mesés látványvilág mellett a szöveg és a zene is varázslatosnak ígérkezik. Biztosíték erre az alkotók névsora: Fábián György reménysüteményeit és Rab Viki csokko-csokko-csokkoládéját már élvezhettük a Kabóca Bábszínházban az évad első előadásában, Ujvári Janka, rendező, A tó tündérének csodás történetével ismertette meg a veszprémieket, Matyi Ágota pedig a novemberi Rejtek-ajándékok kertje című kabócás bemutató tervezője volt.

Nemcsak copfhúzogató szívtipróknak való a győriek Sze-rel-me-sek című előadása, hanem nagyoknak is, hiszen a téma mindenkit érint. A lengyel Krzysztof Rau az 5-től 95 évesig terjedő korosztálynak rendezte a Vaskakas Bábszínházban az előadást, és ezt a korhatárt kéretik komolyan venni!

Lesznek felnőtt-mesék is. Uray Péter a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházzal érkezik. Szaggató című előadásuk műfaja „mozgásszínház emberekre és botokra”. Információink szerint az előadás a Lear király és a Fehérlófia keveréke, de nem kell megijedni. Egy Uray-rendezés esetében gyakorlatilag teljesen mindegy, milyen történetet nevezünk ki kiindulópontnak: a koreográfus-rendező a történések és érzések végletes absztrahálásával dolgozza ki mozgásszínházi darabjait.

Nagyoknak szól a Haggyállógva Vászka is. Gothár Péter filmes lágermeséje ez Vászkáról és Ványkáról, akik a Vérehullató Szardíniakulcs és a Vezérfonal segítségével csodálatos módon pakolják ki a Szentpétervári Állami Bank széfjét. A film alapjául szolgáló mesét állítólag a fehér-tengeri csatornaépítésen mesélték egymásnak az odahurcolt foglyok. Népmesei történet a szovjet korszak díszletei között! A film után Gothár Péter várja a nézőket egy kis beszélgetésre.

Szombat este lesz a fesztivál bulija Ágoston Bélával és a Zuboly együttessel. Stílusuk a „broken etno” hangzatos nevet kapta. Az újdonsült stílus a népzene és a break-dance keveréke. Szájbőgő és szkreccselés, moldvai dallamok falevélen és szaxofonon. Szép új világunk izgalmas hangzású etno-jazz formációjára rázhatjuk a fejünket az Expresszóban.

A csendes okulásra vágyó kékharisnyák is találnak maguknak zugot, ahol tudós meséket hallgathatnak. A gyerekirodalom, a bábrendezés, a bábszínházi zene, az illusztráció kérdései kerülnek szóba a szakmai programokon, s mindemellett Csillag Márton filmesztéta méri össze Benedek Eleket Harry Potterrel, és veti össze a Pixart a tixarral mai mesefilmjeinkről szóló előadásában. Aki pedig a kevésbé pörgős filmekre fogékony, az nosztalgikus utazást tehet a gyermekkorba a Megyei Könyvtárban, egy elfüggönyözött szoba sötétjében zajló kultikus diafilmvetítésen.

Mindemellett gyerekprogramok, Mesélő est, interaktív foglalkozások, énekmondó és gyerektáncház, a csábító nevű Bábsimogató, és egész vasárnap Mesematiné várja Veszprém, meseváros lakóit!

Kapcsolódó oldal: Kabóca Bábszínház