A Várban, az Érseki Palota földszintjén található az egyházmegye levéltára. Hétköznapi halandóknak persze eszükbe se jutna betenni ide lábukat. S valóban, mit is keresne épeszű ember a levéltárban? Mondjuk, ha fogalma sincs róla, akkor semmit.

Bizonyára sokaknak megfordult már a fejében, hogy mi a jó fene lehet a Vár központját uraló fehér épületben. Nos, a palota-múzeumon, az érseki bíróságon, s az egyházmegye fejének rezidenciáján kívül többek között az Érseki Könyvtár és az Érseki Levéltár is itt található (no meg persze az érseki borospince is). Így a székesegyházzal, az Érseki Hivatallal, a Papi Otthonnal, a plébániával és a lassan-lassan elkészülő Dubniczay-házzal valóságos kis egyházkormányzati központ van kialakulóban a Szentháromság téren.

Az érseki levéltár története az egyházmegye alapításáig, a Szent István-i időkbe nyúlik vissza. Ismerve az ország és a város történelmének viharait, kész csoda, hogy egyáltalán beszélhetünk levéltárról. Veszprémet földúlta először a magyar – Csák Péter 1276-ban –, a török – el is költözött a püspök a vármegye távolabbi, biztonságosabb végébe, Sümegbe –, majd 1907-ben ismét a magyar – hazai „szakavatott szakemberek” a káptalani levéltár költöztetése során számos iratot „felejtettek el” átvinni annak új őrzési helyére, többek között a káptalan teljes gazdasági iratanyagát. Ennek ellenére mai is mintegy 300 iratfolyóméternyi anyagot, püspökit ill. érsekit és káptalanit őriznek a levéltár raktáraiban.

Mit is jelent tulajdonképpen a levéltár szó maga? Tankönyvszerű, száraz megfogalmazásban: „maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény”. A levéltárosok feladata pedig ezen iratok megőrzésén kívül ezek rendezése, további, kinn lévő anyagok begyűjtése, kutatásra való előkészítése, ami magában foglalja különböző segédletek elkészítését. A munka szakértelmet, latin nyevtudást és mindenek felett türelmet igényel. Egy iratfolyóméter irat ugyanis az egyes lapok élére állításából jön létre. Így például egy 300 oldalas könyv gyakran csak 0,04-0,05 iratfolyómétert tesz ki…

A veszprémi egyházmegyei levéltár az egyik legjobban rendezett hazai levéltárnak mondható. A leggyakrabban kutatott levéltári egységekről a létező szocializmus éveiben készültek el minden állami támogatást nélkülözve a kiválóan használható segédletek – természetesen csak a kutatók számára (az 1960-as évek végétől fogad a leveltár kutatókat). A levéltár öregjei azóta eltávoztak – legutóbb dr. Körmendy József, tavaly novemberben –, s velük együtt a fölhalmozott ismeretek jó része is. A mostani levéltárosok legfőbb feladata egy alapleltár összeállítása arról, hogy a kutatott és használt iratokon kívül tulajdonképpen mik is találhatóak a palota falai közt. Az utolsó átfogó leltár az 1920-as évek végén készült, de az már ma is jól látható, hogy az akkori és mai anyag nem fedi egymást teljesen.

Mi miatt is érdemes fölkeresni a levéltárat? Többek között az 1800 darab középkori oklevél, a plébániai anyakönyvek, és a különféle egyházi fölmérések miatt. A középkori okleveleket darabszinten tartják számon a történészek, az egész történelmi Magyarország területéről ugyanis mindösszesen kétszázezer maradt ránk – és ezekből rekonstruálható nagyrészt az ország 1526 előtti történelme. A családkutatók értékelik igazán a fönnmaradt anyakönyveket, hiszen 1895-ig – az állami anyakönyvezés bevezetéséig – az egyes plébániák őrizték a katolikus vallású lakosság születési, házasságkötési és halálozási adatait. Az egyházi fölmérések pedig az egyes települések történetének kutatói számára nélkülözhetetlenek. A majdan elkészülő segédletek pedig további kutatások felé nyitnak utat a jövőben.

A levéltár tervei között szerepel a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a középkori oklevelek internetes formában történő közzététele, a pusztuló, még be nem szállított plébániai anyakönyvek megőrzése és védelme. Szeretnének aktívabban részt venni a város közéletében: fogadnak (fogadnának) igény esetén középiskolai és egyetemi csoportokat levéltárvezetés vagy levéltári óra keretében, s újabb céljuk – többek között – a múzeumok napján levéltári nyílt nap tartása is, ahol az érdeklődők a pergamenes oklevélírásba kóstolhatnának bele.

-bé-