A veszprémi vállalkozó háziorvosoknak jó része még 2004 márciusában kezdeményezte az önkormányzatnál, illetve az egészségügyi alapellátási intézménynél az ügyeleti megbízási szerződések felülvizsgálatát, közös megegyezéssel történő megvalósítását – kezdi a visszatekintést Dr. Sebestyén Attila ügyvéd, aki több mint negyven háziorvos érdekeit képviseli az önkormányzattal szemben.

Dr. Sebestyén Attila: – Uniós tagságunk előtt két irányban történt kezdeményezés a megbízási szerződés kapcsán. Egyfelől az ügyeleti munkarend tekintetében, figyelembe véve, hogy nem csak az uniós jogszabályokat kell alkalmazni 2004. május 1-jétől, hanem hatályba lépett az a magyar törvény is, amely az egészségügyi tevékenység végzésének időlimitjeit adja meg. Ez azt jelenti, hogy egy naptári napon legfeljebb 12 órát lehet egészségügyi tevékenységet végezni, egy héten legfeljebb 60 órát, s legfeljebb hat havi munkaidő-kereteket lehet megállapítani. Az tudott volt, hogy az ügyelet sokszor 16, illetve 24 órát is kitöltött. A másik része az ügyelet díjazása volt, amely megalázóan alacsony ma is a veszprémi háziorvosok esetében. A jelenleg hatályos szabályozás összege egy hétköznapi ügyeletnél nettó 400 forint/órára jön ki. Épeszű ember ennyiért már nem megy el dolgozni. Igényeiket a háziorvosok első körben egyezség keretében próbálták érvényesíteni. 2004. május 1-jéig nem jött ilyen létre, ezért a háziorvosok közül 42-en – akiket én képviselek – felmondták az ügyeleti megbízási szerződést. A Veszprémben és környékén élők természetesen nem maradtak egészségügyi ellátás nélkül, hiszen az orvosok felmondásukban rögtön vállalták, hogy függetlenül az ügyeleti munkarend és díjazás körüli vita ellenére változatlanul teljesítik az ügyeletet. Veszprémben az ügyelettel kapcsolatban zökkenők nincsenek, de jogvita igen.

Index: – Egyből a bírósághoz fordultak?

SA: – 2004 júniusában kétszer egyezettünk az önkormányzatnál annak érdekében, hogy esetleg per nélkül lehessen lezárni ezt az ügyet, ám ezek se a munkarend, se az ügyelet díjazása tekintetében nem vezettek eredményre. 2004 júliusában keresetet nyújtott be 42 háziorvos a Veszprém Városi Bíróságra, melyet kizárás miatt a Győri Bíróságra tettek át. Itt első fokon, két tárgyalás után, érdemi vizsgálat nélkül első körben elutasították a keresetet, rossz jogi következtetések levonásával. A fellebbezés során a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság járt el, amelyik ezt az első fokon született bírósági ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárás és tárgyalás lefolytatására utasította a Győri Bíróságot, amelyre várhatóan márciusban vagy áprilisban kerül sor.

Index: – Időközben lejárt a háziorvosok és az önkormányzat közötti szerződés.

SA: – Valóban, a háziorvosok nagy részének – ez alatt a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó háziorvosokat értem – 2005. december 31-én lejárt a feladatátadási szerződése, ami arról szól, hogy az önkormányzattal megkötött szerződés keretében bizonyos területeken háziorvosi praxist folytatnak, és az egészségügyi alapellátást e szerződés révén biztosítják. 2005 novemberében az új szerződések megkötése érdekében új egyeztetési folyamat kezdődött. Most úgy látszik, az ügyeleti díj mértéke nem fog megoldódni, a per dönt majd róla, viszont 2006. január 1-jétől kezdődően már az az ügyeleti beosztás lépett érvénybe, amelyet mi már 2004 májusától kérünk, vagyis ami 2004 májusától a jogszabályoknak megfelel. Ez a munkarend azt jelenti, hogy az adott alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti szolgálat a városban hétköznap délután négy órakor kezdődik, s a négyórás ügyeletet 20 órától egy 12 órás követi. Hétvégén 8-tól 20 óráig és 20 órától reggel nyolcig két 12 órás ügyeletet tartanak a háziorvosok. Megjegyzem, sem a feladatátadási szerződés, sem pedig az ügyeletre vonatkozó megbízási közreműködői szerződés aláírása nem történt még meg.

Index: – Akkor erre már nem vonatkozik a peres eljárás?

SA: – A per még ebben az ügyben is tart. Ha aláírásra kerül a megállapodás, miszerint az ügyeleti munkarend az általunk kért módon áll össze, akkor a keresetünkben ettől a résztől el fogunk állni.

Index: – Milyen hangvételben zajlottak általában a megbeszélések?

SA: – Jobbára mentes volt a személyeskedésektől és a kiabálástól. A per előtt negatívan érintett minket, hogy az önkormányzat gyakorlatilag teljesen nyilvánvaló, jogszabályilag megalapozott igényeket söpört le az asztalról és nem fogadott el. Bár ez inkább a tartalomhoz tartozik. Az új megkötendő feladatátadási és közreműködési szerződések kapcsán néhány kérdést eltekintve viszonylak konstruktív volt a tárgyalás, az önkormányzat belátta, hogy az egészségügyi alapellátást orvosokkal biztosítania kell, s hogy az általunk megfogalmazott igények egyáltalán nem eltúlzottak. Ennek ellenére van még olyan pont, amely vita tárgyát képezi, de bízom benne, hogy egy héten belül ezek is rendeződnek.

Index: – Mik az igények? Különböznek attól, amit a törvény előír?

SA: – Törvényértelmezési kérdés merült fel például az ügyeleti helyettesítés szempontjainál, ám nem a szigorú törvényi rendelkezések körül alakult ki vita, hanem ott, megállapodás lenne szükséges, de mindkét félnek különbözőek az érdekei.

Index: – Mekkora összeg járna reálisan az ügyeletért? Más városokban hogyan működik ez?

SA: – Ajkai példát mondanék. Ott 2006. január 1-jétől bruttó 3000 forint/óra az ügyeleti díj összege, amely nettó 1400–1500 forint között áll meg. Ez több mint háromszorosa a jelenleg Veszprémben fizetettnek. Ha Ajkán meg lehetett ebben állapodni, az önkormányzat tudja finanszírozni, akkor nehezen látom be, nálunk miért ne lehetne.

Index: – Az új egészségügyi törvény egyébként nem szabja meg ezt az összeget?

SA: – Nincsen erre törvényi előírás. A vállalkozói jellegű jogviszonyban a felek megállapodása a döntő. Természetesen bonyolult jogi fejtegetés lenne, hogy honnan tudunk kiindulni. Ez a 3000 forint/óra alapösszeg – amely egyébként a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának ajánlása, tehát nem légből kapott igény a részünkről – nem hatósági ár, ugyanakkor a területi ellátási kötelezettségben dolgozó háziorvosnak kötelessége részt venni az ügyeletben. Arra azonban nem köteles, hogy gyakorlatilag éhbérért dolgozzon. Mindemellett az önkormányzatnak kötelezettsége biztosítani az alapellátást, az eü-törvény szerint ezen belül az ügyeleti szolgálat biztosítását is.

Index: – Mennyire lesz precedens értékű a per?

SA: – Mivel Magyarországon nincs precedens jog, ezért nem tudom megítélni. A mi álláspontunk szerint a bíróságnak joga van megállapítani az adott tevékenységért a díjat, ha ebben nincs megállapodás. Mi természetesen az általunk kért díjat tartjuk arányosnak és méltányosnak. Az lesz a per feladata, hogy belője ezt a díjazási értéket.

Index: – Az országban máshol is akadtak problémák a törvénymódosítást követően?

SA: – Sok helyen. Ha születik bírósági döntés, akkor nyilvánvalóan máshol is lehet majd rá hivatkozni, de önmagában ez nem fogja kötni az éppen eljáró bíróságot.