Ön le szokott mondani a gyorsabb haladás érdekében az elsőbbségéről? Milyen gyakran használja a belső útgyűrűt? Mellesleg tudta, hogy a nagyobb bevásárlóközpontok parkolói be vannak kamerázva? E témákról és egyéb fontos kérdésekről beszélgettünk Kissné Hajdu Tímea rendőr főhadnaggyal, a rendőrkapitányság megelőzési főelőadójával, a Veszprémi Baleset-megelőzési Bizottság titkárával.

Index: – Mennyi baleset történt a városban 2005-ben?

Kissné Hajdu Tímea: – Veszprém közigazgatási területén – Veszprémben, Kádártán, Gyulafirátóton és a körgyűrűn – 2005-ben 10 halálos, 44 súlyos és 96 könnyű sérüléses (összesen 150) baleset történt. A sérültek száma másként alakult: 11 ember veszette életét közúti balesetben, 57-en súlyosan, 133-an könnyebben sérültek. Az anyagi káros – személyi sérülés nélküli balesetek – száma természetesen nagyobb, 540 ilyen esetről tudunk.

Index: – A statisztika 2005-ben javuló tendenciát mutatott?

KHT: – A közlekedési statisztikákban nem csak a számadatokat kell figyelembe venni, hanem az utak állapotát, valamint a járműpark mennyiségét is. Ha csak a konkrét adatokat figyeljük, akkor nő a balesetek száma, változik viszont a kimenetelük, egyre nagyobb a könnyebb sérülések aránya. Nem érzem kritikusnak a helyzetet – ahhoz képest, hogy mennyivel többen közlekedünk autóval, és hogy milyen rohamos tempóban romlik az útállományunk.
Veszprémben nagyobbrészt anyagi káros, illetve könnyebb sérülésekkel járó balesetek történtek – ennek egyik oka, hogy belterületen, lakott terület közelében a járművezetők kicsit óvatosabban, lassabban közlekednek. A balesetek súlyosságának csökkentő tényezője belterületen a körforgalmak használata – örvendetes tény, hogy a városban egyre többel találkozunk. A korábban rendkívül veszélyes kereszteződéseket kiváltó körforgalmakban szinte csak anyagi káros balesetek esnek meg, és természetesen az sem elhanyagolható előny, hogy a forgalom dinamizmusa is növekedett.

Index: – Ön szerint mit lehet tenni a veszprémi csúcsforgalom feloldása érdekében?

KHT: – Gyorsabb és rugalmasabb haladást eredményezne, ha az autósok előre megterveznék útvonalukat, és nem ragaszkodnának makacsul a bevett szokásaikhoz, mert nem mindig a legrövidebb út a leggyorsabb. Ha épp nem a központban van dolgunk, a belváros elkerülésére kimondottan alkalmas a belső útgyűrű. Érdekes módon napközben sokkal nagyobb a kihasználtsága ennek a szakasznak, mint csúcsforgalomban.

Index: – Melyek a legbalesetveszélyesebb útszakaszok?

KHT: – A Budapest út, a Jutasi út – és ezek kereszteződései –, valamint a Házgyári út. Az útgyűrű kereszteződései is kimondottan veszélyes helyek. Az almádi, a füredi és a tapolcai út és az útgyűrű kereszteződései telezöldes rendszerben működnek – az autósok egy része nem tudja, vagy nem veszi figyelembe, hogy ilyenkor az egyenesen haladónak mindig elsőbbsége van. Ebből adódik a balesetek nagy része. Ugyanilyen problémás a kétsávos körforgalom a TESCO-nál. A belső sávban haladó autós azt hiszi, neki van elsőbbsége, amikor ki akar térni a kereszteződésből, pedig nem, neki kell elsőbbséget adni a külső forgalmi sávban haladónak. Ha már itt tartunk, fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a nagyobb bevásárlóközpontok parkolóiban történt kisebb anyagi káros baleseteknél a kárt okozók várják meg a másik jármű tulajdonosát, cseréljenek adatokat, a károkat jelezzék a biztosítónak, ugyanis pont ezt hivatott szolgálni a kötelező felelősségbiztosítás. Ezáltal rengeteg kellemetlenségtől tudják megkímélni saját magukat. Ha elhagyják a parkolót, akkor az természetesen rendőri eljárást von maga után – a felderítési arányuk ezeknek a baleseteknek elég jelentős, ugyanis a nagyobb bevásárlóközpontok parkolói el vannak látva kamerákkal, és ez lehetővé teszi azoknak a járműveknek az azonosítását, amelyek a balesetet okozzák. Délután, hétvégén a parkolókban sokszor érdemes az elsőbbségi jogunkról lemondani, hogy segítsük a forgalom dinamizmusát. Sokszor a kilátástalan várakozás agressziót eredményez, és ebből fakad a balesetveszélyes helyzet.

Index: – Egyre gyakrabban halljuk a megelőzés fontosságát. Veszprémben milyen kezdeményezések történtek?

KHT: – A közlekedésrendészet a városi baleset-megelőzési bizottsággal együttműködve nagy hangsúlyt fektet a gyakori szabályszegések visszaszorítására és a balesetek megelőzésére. Olyan akciókat szerveztünk 2005-ben, amelyeknek nem a büntetés volt a céljuk, hanem a figyelemfelkeltés. Ilyen volt a „Látni és látszani” akciónk is, mikor a délutáni közlekedés során szűrtük ki azokat az autókat, amelyeknek nem működött, vagy nem volt jól beállítva a fényszórójuk. A büntetés helyett arra hívtuk fel a sofőrök figyelmét, hogy a VOLÁN szervizében szombaton ingyenesen beállítják a fényszórókat, izzót cserélnek. A visszajelzés során kiderült, hogy nagyon sokan vették igénybe ezt a lehetőséget.
A kemény büntetés és a megelőzés egymást kiegészítve szolgálja a közlekedés biztonságának növelését. Léteznek olyan alapvető szabályok, amelyeket feltétlenül be kell tartanunk (előzés, kanyarodás, elsőbbség megadása…) – ezekben az esetekben nem lehet kesztyűs kézzel bánni. A megelőzésnek figyelemfelhívási és egyfajta nevelési célzata van – nem mindig úgy kell akciókat szervezni, hogy a büntetésre helyezzük a hangsúlyt. Az elmúlt évben a baleset-megelőzési bizottság pályázaton nyert pénzösszegének köszönhetően például a kapitányság felfestette az iskolák elé a „Gyermekek, veszély!” útburkolati jelet.

Index: – Valójában milyen szervezet a Veszprémi Baleset-megelőzési Bizottság?

KHT: – A bizottság a rendőrség vezetésével működik, és olyan szervezetek valamint magánszemélyek a tagjai, akik mindennapjaik során közlekedéssel kapcsolatos problémákkal, feladatokkal szembesülnek. Ilyen például a városüzemeltetés közlekedési csoportja, a VOLÁN, több közlekedési tervező, pedagógusok, autósiskolák vezetői, a közlekedési felügyelet munkatársai…