Most már egészséges szerkezetűnek nevezhető a magyar gazdaság növekedése, ugyanis a tavalyi és az idei 4,2 százalék körüli növekedés úgy jön létre, hogy azt az export és a beruházás "húzza", a fogyasztás pedig ettől némiképpen elmaradva növekszik - mondta Akar László egy gazdasági évnyitó fórumon, kedden Veszprémben. Tovább >>>

A GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerint 2004-ben és tavaly is három százalék körüli fogyasztás-növekedés volt, az idei évre pedig 3,5 százalékot várunk. Közlése szerint az utóbbi két év átlagában 1,3 százalékra tehető a reálkereset-növekedés. Hozzátette: láthatóan erősödött a megtakarítási hajlandóság is; GDP-arányosan csak 1,8 százalék volt 2004-ben, a 2005-ös növekedést már 4 százalékra lehet becsülni, s idén "még feljebb fog jönni".

Akar László rámutatott: a beruházási kereslet is számottevően növekszik Magyarországon, s különösen az infrastrukturális beruházások - mindenekelőtt az útfejlesztések - "lódultak meg", az építőipar pedig szerinte a 15 százalékos növekedési ütemével "valósággal szárnyal". Akar László hangsúlyozta: tavaly 10 százalék körüli volt a beruházás-növekedés, s idén is legalább 8 százaléknyi várható.

A GKI vezérigazgatója ugyanakkor utalt arra, hogy a pozitívumok mellett gondokat okoz a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya, illetve az államháztartás hiánya. Hozzátette: a fizetési mérleg hiánya valamit javult tavaly - a pontos számokat még nem tudni. A GKI várakozása szerint GDP-arányosan körülbelül 7,3 százalékra tudott lejönni a megelőző év 8,4 százalékáról. Megjegyezte: az idén is valószínűen 7,3 százalék lesz.

"Akárki nyeri a választást, ezzel a problémával szembe kell néznie és valamit kell tennie, ugyanis a piac meglehetősen ideges ma már" - vélekedett Akar László. Megjegyezte: ha ugyanis egy kormány a választásokat követően "3-5 hónapon belül semmit nem tesz, akkor a piaci szereplők és a minősítők is egyértelműen úgy fogják gondolni, hogy itt valami nagy korrekció fog bekövetkezni". Hozzátette: nem Magyarország fizetés-képtelenségétől fognak tartani, hanem esetleg "egy valutaválság kibontakozásától, s mondjuk a forint az euróhoz viszonyítottan 310-ig elszalad".

Akar László úgy fogalmazott: az "Európai Unió most kegyesen azt mondta, hogy szeptember elsejéig vár", de akkor Magyarországnak "meg kell mondania, hogy a csodába akar eljutni oda, amit vállalt". A vezérigazgató szerint "annyira kirívó most már lassan, amit Magyarország csinál a többiekhez képest", hogy ha következetesen "azt játsszuk, minket nem érdekel, akármit mondanak", akkor egyszer csak elzárhatják a pénzcsapot. Rámutatott: "a táncrend ugyanis megengedi, hogy a kohéziós pénzalapokat el lehet zárni".

"Ha a politikának van némi felelőssége - eltekintve a kényszerektől is -, azért azt mégsem lehet tartósan művelni, hogy egyre újabb és újabb eladósodással finanszírozzuk magunkat, és teszünk a következő generációkra újabb terheket" - mondta Akar László. Hangsúlyozta: "ezek olyan szorítások, amelyek hatására a racionális politika a választások után nekilát olyan intézkedéseknek, hogy ebből a helyzetből kikerüljön".

Közlése szerint, "ha sikerül egy államháztartási konszolidációt megcsinálni", akkor nincs szükség olyan típusú kiigazításokra, mint például 1994-95-ben (Bokros-csomag), "sőt a reálbér még nőhet úgy, vagy majdnem úgy, mint ahogy a GDP."

A fórumon Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta: ma is tartja, amit három évvel ezelőtt állított, hogy 30 százalékkal csökkenteni kellene a közszférában dolgozók létszámát. Hozzátette: ezért a kijelentéséért akkor "majdnem megkövezték", ma viszont már a kormányoldal és az ellenzék programjának egyaránt a része. (mti/napi online)