Még birtokba sem vették a közös repülőterüket Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzatai, máris árulják a légikikötőt. A tét: a közép-dunántúli légi központi szerep megszerzése. Tovább >>>

A veszprémi és a szentkirályszabadjai önkormányzat nemrég megtartott közös testületi ülésen úgy döntött: kétfordulós árverésen értékesítik a szentkirályszabadjai repülőteret, amelyet a két érintett település a közelmúltban térítésmentesen kapott tulajdonba a magyar államtól.

A szentkirályszabadjai repteret évtizedeken át a szovjet és a magyar hadsereg közösen használta, a rendszerváltás óta pedig a magyar légierő Bakony Harci Helikopter Ezredének volt az állomáshelye. A honvédelmi tárca a haderőreform keretében 2004-ben Szolnokra költöztette az alakulatot, így a Veszprém melletti légikikötő katonai hasznosítása véget ért. A létesítményt már 1997-ben vegyes - katonai és polgári - használatra minősítették át, a jövőben pedig kizárólag polgári reptérként funkcionál majd.

Dióssy Lászlótól, Veszprém polgármesterétől megtudtuk: a hamarosan meghirdetendő nyilvános értékesítési eljárás első fordulójában a konkrét ajánlatot tevő befektetőket minősítik, majd a biztos szakmai háttérrel és bankgaranciákkal rendelkező konzorciumok közül egy licittárgyaláson választják ki a nyertest. A polgármester elmondta: a légikikötő kikiáltási ára egymilliárd forint lesz, mivel az előzetes tárgyalások során az eddig felbukkant hat-hét befektetői csoport nagyjából ennyire taksálta a 440 hektáros terület forgalmi értékét. A két érintett önkormányzat megállapodott abban, hogy egymilliárd forint árbevételig megfelezik a reptérért kínált összeget, a vételár esetleges efölötti részéből pedig Veszprém javára 55-45 százalékos arányban osztoznak.

Bár a két település hivatalosan csak a következő napokban veszi majd birtokba a létesítményt, Dióssy László szerint akár két-három hónapon belül túl is adhatnak rajta. A polgármester szerint a repteret csak a magántőke segítségével lehet olyan szintre fejleszteni, hogy alkalmas legyen a modern légi közlekedés kiszolgálására, valamint logisztikai feladatok ellátására. Dióssy becslése szerint a szükséges beruházások költsége elérheti a 15-20 milliárd forintot.

Iványi András, Szentkirályszabadja polgármestere kérdésünkre válaszolva elmondta: településük azzal a feltétellel járult hozzá a reptér értékesítéséhez, hogy a leendő tulajdonos-üzemeltetőnek újra engedélyeztetnie kell a légikikötő működtetését. Így ismét elkészülhet egy olyan környezetvédelmi hatástanulmány, amely megnyugtathatja a környezeti károktól - elsősorban a zajártalomtól - tartó szentkirályszabadjai lakosokat.

Az értékesítéssel a veszprémi létesítmény akár lépéselőnybe is kerülhet a közép-dunántúli régió légi központjának szerepére pályázó másik reptérrel, a székesfehérvári-börgöndi légikikötővel szemben. Igaz, a Fejér megyei létesítmény fejlesztésére már korábban sikerült befektetőt találni: a tervek szerint az Alba Airport Kft. - a mögötte álló, magyar tulajdonban lévő Biggeorge's-NV Rt. segítségével - a következő években 15 milliárd forintot fordít majd a börgöndi légi bázis kialakítására. Székesfehérváron azonban még csak a tervezésnél, a hatósági engedélyek beszerzésénél tartanak, míg Szentkirályszabadján már most készen van a betonos kifutópálya, és számos kiszolgáló épület is található a területen. Mindkét kormánypárti irányítású megyeszékhely vezetői korábban kijelentették: a két város számos területen kész együttműködni egymással, ám a regionális légi központ szerepéért kiélezett, kemény harcot vívnak majd. Azt még nem tudni, melyik lesz közülük a befutó, de a tervek szerint Veszprémben akár már 2008-ban megindulhatnak a fapados járatok, míg Székesfehérváron leghamarabb 2009-ben landolhatnak az első utasszállító gépek. (népszabadság)