…a 2005-ös évben a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (MTA VEAB) által meghirdetett „Az Év Kutatója” cím nyertese. A Veszprémi Egyetem matematikai és számítástechnikai tanszékének docense. 1993-tól tagja, majd 1997-től napjainkig titkára a MTA VEAB Matematikai analízis és alkalmazási munkabizottságának. 2001-től a Szegedi Tudományegyetem Matematikai Doktori Iskolájának külső tagja, s 2003 óta ugyancsak tagja az American Mathematical Society-nek is.

Index: – Hogyan került Veszprémbe?

Dr. Pituk Mihály: – Csehszlovákiában születtem 1962-ben, onnan települtem át 1993-ban Magyarországra. Alapiskolába Nagytárkányban jártam, a kassai Magyar Gimnáziumban tanultam tovább, majd a prágai Károly Egyetem matematikus szakán végeztem 1986-ban, matematikai analízis szakon. Ezek után Kassára, a Safárik Egyetemre kerültem, és ott dolgoztam hat évet. A kutatásaim révén ezután kerültem kapcsolatba dr. Győri István tanszékvezető egyetemi tanárral, és az ő hívására jöttem Veszprémbe.

Index: – Pontosan mi a szakterülete?

PM: – Még egyetemi hallgató koromban Jaroslav Kurzweil akadémikus irányításával kezdtem foglalkozni kis retardálású – kis késleltetésű – differenciálegyenletekkel. A késleltetett argumentumú differenciálegyenletek elmélete nem tananyag műszaki főiskolákon, ott csak közönséges differenciálegyenletekről tanulnak a hallgatók. A közönséges differenciálegyenletekkel olyan folyamatokat modelleznek, amelyeknél a rendszernek a jövőbeli állapotát egyértelműen meg lehet határozni egy adott időpillanatbeli állapotában. A kis késleltetésű differenciálegyenletekkel pedig olyan rendszerek is modellezhetők, ahol a jövőbeli állapotot nemcsak az adott pillanatbeli állapot, hanem a múltbeli állapot is befolyásolja. Én nem konkrétan modellezéssel foglalkozom, hanem azokat a matematikai összefüggéseket vizsgálom, amelyek ezekben a modellekben fontos szerepet játszanak.

Index: – Hétköznapi életünkből tudna említeni olyan példákat, melyek a kutatásaival összefüggésbe hozhatók?

PM: – Számos – a biológiában, fizikában, közgazdaságtanban és informatikában adódó – modellegyenlet ilyen típusú. A késleltetett argumentumú differenciálegyenletek elmélete az 1960-as években indult intenzív fejlődésnek. Az alapvető különbség a közönséges és a késleltetett differenciálegyenletek között az, hogy míg a közönséges differenciálegyenletek fázistere véges dimenziójú, addig a késleltetett egyenletek fázistere végtelen dimenziójú. Ebből adódik a téma nehézsége és egyben szépsége is. Új matematikai módszerekre, elméleti eredményekre van szükség, hogy ezeket tanulmányozzuk.

Index: – Magyarországon foglalkoznak mások is ezzel a témával?

PM: – Ebben a témában jelentős kutatócsoportok működnek Szegeden és Budapesten is.

Index: – Milyen feltételei vannak „Az Év Kutatója” cím megszerzésének?

PM: – A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága 1998 óta folyamatosan adja ki „Az Év Kutatója” címet a természettudományok és matematika, a társadalomtudományok és az élettudományok területén. A címre pályázhat minden minősített PhD fokozattal rendelkező, a pályázat leadásakor negyvenötödik életévét még be nem töltött, a VEAB működési területén dolgozó kutató. Olyan pályázati anyagot kell benyújtani, amely tartalmazza a jelölt eddigi tudományos tevékenységét, konferencia-előadásait, elnyert kutatási támogatásait, kutatásainak nemzetközi visszajelzéseit. Egyik fontos kritérium, hogy kutatásai beépüljenek a nemzetközi tudományos életbe, és azt hivatkozásokkal a nemzetközi tudományos közösség visszajelezze.

folyt. köv.