Hosszú vita után dőlt el tegnap, hogy nem köt közoktatási megállapodást a megyeszékhely önkormányzata az alapítványi iskolát működtető KÉSZ-SÉG Közoktatási és Közművelődési Kht.-val - ez a döntés az iskola megszűnését is eredményezheti. Tovább >>>

1996 márciusában tízéves együttműködési megállapodást kötött a megyei jogú város önkormányzata a Veszprémi Alapítványi Általános Iskola működtetésére. Asztalos István alpolgármester, a napirendi pont előterjesztője nem csupán a közgyűlés elé került írásos anyagban, hanem a tegnapi döntést meg-előzően is felidézte a korabeli körülményeket. A tíz évvel ezelőtti döntés értelmében az alapítványi iskola az állami normatíva fölött ennek a támogatásnak a 80 százalékát az önkormányzattól megkapta. Emellett a használatba kapott Gyermekek Háza éves bérleti díját igen kedvezményesen két és fél millió forintban állapították meg.

Az alpolgármester elismerte az intézményben folyó oktatási és közművelődési tevékenységet is. Annak, hogy mégsem kívánnak újabb megállapodást kötni, kizárólag anyagi megfontolásból származó okai vannak, illetve az, hogy a város többi iskolájával szembeni kivételezett helyzetet nem kívánják fenntartani. Veszprémben az osztálylétszámnak el kell érnie minimálisan a 21 tanulót, és a nem helybéli gyerekek számát is korlátozzák. Ezek a kötelezettségek - mivel nem önkormányzati fenntartású - nem vonatkoztak az alapítványi iskolára. Így ez az intézmény lett Veszprém legdrágább iskolája, azaz az itt tanuló veszprémi gyerekek kerültek a városnak a legtöbb pénzébe.

Az ellenzéki képviselők egyöntetűen az alapítványi iskola mellett érveltek. Gerecs József (MDF) a tíz évvel ezelőtti döntéshozók felelősségét firtatta. Most miért beszélnek ugyanazok ellene, akik hajdan mellette érveltek? - kérdezte. Gerecs József fájlalta, hogy az iskola működtetése ma kizárólag gazdasági kérdésként merült föl, „mert a többszínűséget az oktatásban is el kell fogadni“. Fölvetette a szülők szempontjait is: mikor ők a gyereküket beíratták az alapítványiba, az ottani nevelési, oktatási módszer mellett voksoltak. Itt képzelték el az iskoláztatásukat.

Évente tízmilliós kiadást jelent az önkormányzatnak az iskola működtetése. A tizennyolcmilliárdos költségvetéshez képest ez nem tétel - érvelt Debreczenyi János (Fidesz). Javasolta, hogy a döntést halasszák el. (Később ezt a közgyűlés nem fogadta el.) Fotó: Penovác Károly Dr. Szalay András (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztést mindenki az iskola megszüntetéseként értelmezi, holott az csupán a fenntartó kht.-nek juttatott plusztámogatások megvonásáról szól. Európai példákra hivatkozva elmondta, hogy ott is működnek alapítványi és magániskolák, de önkormányzati hozzájárulás nélkül.

A tíz év alatt 345 millió forintot költött a város az alapítványi iskolára - hangsúlyozta Dióssy László polgármester. Működik a városban másik alapítványi iskola is, támogatás nélkül - tette hozzá.

A szülők nevében Pekli Márton 675 tiltakozó aláírást adott át, és időt kért egy új megállapodás előkészítéséhez. Dr. Tiboldiné Romcsek Máriának a négy gyermekéből kettő jár az intézménybe, nagyon szeretik az iskolát, mert nem poroszos szellemű az oktatás. Szerinte a fő indok az, hogy az önkormányzat eladná a Gyermekek Házát.

A városatyák tizenöt igen, hét nem és egy tartózkodás mellett fogadták el az előterjesztést. Az Fidesz és az MDF jelen lévő képviselői valamennyien ellene szavaztak, kivéve Vékony Istvánt, a pénzügyi bizottság elnökét, aki tartózkodott. (napló)