A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia a szakma számára kiemelkedően fontos, régóta várt iránymutató dokumentum, amely a turizmus és a vele összefüggő más szakmai területek turizmussal kapcsolatos problémáit vázolja fel, és hosszabb távra, kormányzati ciklusokat átívelően jelöli ki az ágazat fejlesztési irányait.

A Kormány által szeptember 28-án elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) a harmadik évezred kihívásainak megfelelő turizmusfejlesztés vezérfonala, amelynek középpontjában az életminőség javítása áll. Ennek a szemléletnek megfelelően a turizmusfejlesztésnek egyaránt hozzá kell járulnia az ország lakói, a turizmusban tevékenykedők, valamint a hozzánk látogatók életminőségének javításához. Ha az emberek életminősége a turizmus fejlesztésének köszönhetően javul, ez hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen vehessenek részt ebben az iparágban és részesüljenek a pozitív következményekben. Így a kör bezárul, a turizmus önmagát erősítő, fenntartható fejlődési pályára kerül.

A stratégia a 2005-2013 közötti időszakra vonatkozik, így alapjául szolgálhat a 2007 13 közötti időszakra vonatkozó 2. Nemzeti Fejlesztési Terv turisztikával kapcsolatos részeinek. Bár nemzeti szintű kiemelt témákban továbbra is központi döntés születik majd, a fentiek elősegítése érdekében az NTS mégis az Európai Unió irányelvei – a társfinanszírozás és a decentralizáció – jegyében született,

A stratégia helyzetelemzés elsődleges forrásául ismert turisztikai szakemberekkel készült interjúk szolgáltak. Az így készült összeállítás vitaanyagát 2004 nyarán széleskörű társadalmi egyeztetésre bocsátották, melynek során a szakmai rendezvényeken kapott javaslatokon túl több mint száz észrevétel érkezett a szakmai szervezetektől. Ezzel párhuzamosan megtárgyalta és jóváhagyta a stratégiát az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága, a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, az Országos Területfejlesztési Tanács, valamint a Versenyképességi Tanács is.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia öt pillérre épül. Az első pillér a versenyképesség és a fenntartható fejlesztés, vagyis a dokumentum a vezetés-szervezési kérdések mellett a turizmus nem gazdasági hatásainak optimalizálására is törekszik. A második pillér a kínálat és a promóció. Lényege, hogy az országra jellemző és a legjobb adottságokkal rendelkező turisztikai termékeket kiemelten kezeli. A stratégia bevezeti az egymáshoz kapcsolódó, együttesen megjelenített kínálattal rendelkező – földrajzi alapon meghatározott – turisztikai célterületek (desztinációk) lehatárolását, amelyen keresztül az adott terület turizmussal összefüggő fejlesztési és marketing feladatai egységesen kezelhetővé váljanak. A harmadik és negyedik pillér az infrastruktúra és a humán erőforrás fejlesztésével foglalkozik, tehát a turisták komfort- és a munkavállalók biztonságérzetét hivatott biztosítani. Az ötödik pillér az irányítás és fejlesztés intézményrendszerével foglalkozik, gerincét a desztinációmenedzsment rendszer bevezetése és az ehhez szükséges szervezeteknek a feladatok elvégzésére való alkalmassá tétele alkotja – nemzeti, regionális és helyi szinten.

A stratégia elsősorban a magántőkére és az uniós forrásokra (illetve az ehhez kapcsolódó hazai társfinanszírozásra) épít, ezek teszik ki a tervezett források több mint 80 százalékát. A stratégia megvalósításának felügyeletét az NTS Monitoring Bizottság végzi. A bizottság elnöke a Magyar Turisztikai Hivatal vezetője, az operatív feladatokat pedig az MTH-n belül működő Stratégiai Munkacsoport (az NTS készítője) látja el.