Az írek lassan már a mindennapi bevásárlást is az interneten keresztül intézik, a finnek csak böngésznek, nem hajlandók kitölteni egy űrlapot, Szaud-Arábiában példaértékű a belső elektronikus hálózat. Többek között ezt árulta el lapunknak az elektronikus ügyintézés nemzetközi tapasztalataival kapcsolatban Domokos Endre, aki azon túl, hogy tanársegédként dolgozik a Veszprémi Egyetemen, számos e-önkormányzattal kapcsolatos pályázat kidolgozásában is részt vett.

Domokos Endre: – Az e-kormányzás azt jelenti, hogy egy jól meghatározott hatalmi láncon belül egy megadott feladatot kell végrehajtani elektronikus úton. Ez lehet az önkormányzat esetében például a súly-, vagy éppen a kommunális adó kivetése, magasabb szinten egy útlevél kiállítása. Az viszont tudni kell, hogy az e-kormányzat esetében nem csak az elektronizálásról, a papírmentes irodáról van szó hanem egy igen jól szervezett vállalatirányítási rendszerről, amit az önkormányzatokra, illetve a kormányzatra illesztenek rá. Gyakorlatilag ezért nem terjedt el a mai napig az e-kormányzás sehol a világon. Mindenhol vannak próbálkozások, de hamar megfeneklik a dolog – elsősorban a belső ellenállás miatt. Ezt ott is megtapasztalták, ahol jól állnak ezzel a rendszerrel, például Írországban. Mivel egy vállalatirányítási rendszerről van szó, gyakorlatilag napra, percre pontosan mérhető a dolgozók teljesítménye. Ismerjük a hazai, európai viszonyokat – a közigazgatási szférában nem igazán díjazzák, ha teljesítményorientáltan kell dolgozni. De ez a probléma Japánban is fennáll. Ahol azonban bevezették, elküldhették a dolgozók 20 százalékát a teljesítmény csökkenése nélkül. Elgondolkodtató, hogy ennyi ember elbocsátása milyen gazdasági hatással jár. A bevezetést hátráltatja az is, hogy Magyarországon igen alacsony az internet-ellátottság. Ezzel szemben Finnországban például hiába 70 százalék feletti az internettel ellátott családok száma, az internetes kultúra viszonylag alacsony, a finnek csupán böngészésre ülnek le a számítógép elé, nem hajlandók kitölteni egy űrlapot.

Index: – Itthon nyitott lenne rá a lakosság?

DE: – Nem hiszen. Ennek legnagyobb oka, hogy mostanában sok internet-csalással kapcsolatos történetet lehet olvasni. A lakosság még a bankkártya-használattal kapcsolatban is nagyon elutasító, éppúgy, mint az internetes vásárlással, pedig ez lenne a bevezetője az e-önkormányzatnak.

Index: – Ezek szerint az írek szeretik kiadni az adataikat?

DE: – Ők túl kényelmesek. Ott az nyert, hogy egy ügy elintézéshez ki sem kell menni a lakásból, és ez egy olyan vidéken, ahol gyakran rossz az időjárás, nagy előnynek számít. Az utóbbi időben fokozatosan nő azok száma, akik a mindennapi bevásárlást is az interneten keresztül végzik. Aki Írországban minimálbérrel rendelkezik, rá tud csatlakozni otthon a világhálóra.
Bármilyen fura, nagyon fejlett az e-önkormányzásban Szaud-Arábiában is. Bár ott nincs a hagyományos értelemben önkormányzás, mégis borzasztóan fejlett a belső rendszerük. Befelé elérték azt a szintet, amit minden ország célul tűz ki magának, az állampolgárok felé azonban teljesen zárt az e-kormányzati rendszerük.

Index: – Itthon mi kellene a fellendüléshez? Hosszú csapadékos időszakok vagy királyság?

DE: – Magyarországon az lendítene a dolgon, ha olcsón lehetne kapcsolódni a világhálóra – amíg 10 ezer forintba kerül egy jónak mondható internet-vonal, nem lesz fellendülés.

Index: – Az internet fejlődése hozta magával az elektronikus ügyintézés elterjedését?

DE: – Az elektronikus ügyintézésnek elég régi hagyománya van, hiszen a lyukkártyás rendszert is annak tekinthetjük – ennek segítségével először Amerikában végeztek népszámlálást. Gyakorlatilag már az első számítógépnek nevezhető technikák is ilyen célt szolgáltak: adattárolás, adatfeldolgozás, statisztikák készítése. Internet nélkül is meg lehetne oldani az e-önkormányzást, hiszen egy központi gépen minden tárolható. A lényeg, hogy mindehhez megfelelő tárolókapacitás, szoftver szükséges. Ez utóbbival azonban gondok vannak. Ha elkészül egy szoftver, azt két-háromhavonta változtatni kell – ilyen gyakran változik a magyar jogrend. Amíg ebben nem történik változás, pénzügyi szempontból nehéz helyzetben lesz az e-önkormányzás. Egy-egy szükséges program frissítési díja lényegesen magasabb, mint az alapprogram beszerzése, amire azonban nem nagyon vannak támogatások.

Index: – Mikor szűnnek meg a kényszeredett sorban állások?

DE: – Egyértelműen az a jövő, hogy az e-önkormányzás befut. Ehhez azonban szerintem elengedhetetlen lesz a személyes kapcsolat szóban, vagy esetleg webkamerán keresztül. Ha valaki kitölt egy adatlapot, lássa, hogy kihez jut, merre tart – ma még mindenhol jellemző a bizalom hiánya. Sokaknak a gépelés is problémát okoz. A lakosság 50 százaléka jelenleg azzal küszködik, hogy miként írjon be bármit is a számítógépbe, hogyan indítson el egy weboldalt. Talán egy hangalapú technika – ami képes felismerni a bediktált adatokat –lényegesen nagyobb lendületet adhatna a folyamatnak. Ehhez a felhasználóbarát időszakig még legalább tíz évet várni kell.

Index: – Akkor mire jók a jelenlegi kezdeményezések?

DE: – A belső ügyrend kialakításához, megszokásához, a feladatok optimalizálásához nagyon jó a rendszer. Egy e-önkormányzás három részre bontható. Egyrészt van egy internetes felület, ahol megjeleníthetők az aktuális hírek, önkormányzati döntések, ügyrendek – amit a veszprémiek már jól ismerhetnek. A következő lépés az, amikor a belső rendszer áll át elektronikusra, ahogy az az okmányirodában működik. A harmadik lépés az, amikor már az ügyfél is képes elindítani egy folyamatot, például az e-magyarország portálon keresztül már lehetőség van vállalkozói igazolvány bejelentésére. Az aláírás miatt azonban még mindig elengedhetetlen a személyes kapcsolat.
Ezeket a rendszereket kiépíteni, fenntartani, üzemeltetni nagyon sok pénzbe kerül, de ha globálisan nézzük, lényegesen olcsóbb, mint a régi, papíralapú rendszer.