Napjaink szóhasználatában egyre több az „e”. E-mail, e-papír, e-önkormányzat, e-kormányzat…, azaz minden elektronizálódik. Így hát nem meglepő, hogy önkormányzatunk nem csekély önrésszel, és még hatalmasabb támogatással fogott bele az e-közigazgatás kiépítésébe. Szalkai Lászlót, a városháza informatikai irodájának vezetőjét arról kérdeztük, mire költik a pénzt, hol tart a munka, és mikor profitálhatunk belőle?

Index: – Mit is jelent az e-önkormányzat?

Szalkai László: – Valójában elektronikus közigazgatási rendszert hozunk létre, amely arról szól, hogy az állampolgárok személyes megjelenés nélkül, számítógépen és interneten keresztül intézhessenek közigazgatási ügyeket. Ma a közigazgatási ügyek nagyon nagy hányada igényli a személyazonosítást, de a célunk az, hogy jelenlegi lehetőségek határáig eljussunk. Emellett az e-közigazgatás projekten belül létrehoztuk az önkormányzat új, integrált gazdálkodási rendszerét, és ebbe bekapcsoltuk az önálló intézményeinket (kulturális intézmények, műszaki ellátó szervezet, középiskolák…) is. Ez részben azt jelenti, hogy a munkafolyamatok leegyszerűsödtek, azaz, ha egy intézményeinkben a könyvelés után lenyomják az ENTER gombot, akkor az információ a központi szerveren (is) megjelenik.

Index: – Kinek lesz jó az elektronikus közigazgatás? A városházán dolgozó munkatársaknak vagy a felhasználóknak?

SzL: – Biztos vagyok benne, hogy mindkét csoport profitálni fog belőle. Addig természetesen nem gondolkozhatunk elektronikus közigazgatásról, amíg a városházán – elektronikus értelemben – nincs rend. Olyan informatikai eszközöket, programokat kell házon belül használni, amelyek lehetővé teszik a kívülről érkező információkéréseket, illetve elektronikus ügyintézési módokat. A jelenlegi projekt nagy hányada tehát a belső fejlesztésről szól – magyarul a papíralapú munkáról át kell állni az elektronikus ügyintézésre. Ez persze óhatatlanul magával hozza, hogy az állampolgárok is rengeteget fognak belőle nyerni – például felgyorsul az ügyintézés. Januártól kezdve, ha papíron is érkezik be egy dokumentum, a digitalizálás után már elektronikus formában foglalkoznak vele a munkatársak.

Index: – Az elektronikus ügyintézés magában hordozza a munkatársak létszámának csökkenését is?

SzL: – Erről szó sincs. A számítógépek nagyobb körű használatával valóban egyszerűsödik a házon belüli adminisztráció, ám ez azt is jelenti, hogy az ügyintézők érdemben többet tudnak egy-egy üggyel foglalkozni, korrektebb és jobb döntéseket képesek hozni. Az e-közigazgatás miatt a városházán nem kell létszámleépítéstől tartani.

Index: – Mennyi pénzből, milyen pályázatból valósulhat meg a terv?

SzL: – A Gazdasági Minisztérium által kiírt GVOP 4.3.1. (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) pályázatán sikerült nyernünk. A fejlesztéshez 495 millió forint áll rendelkezésünkre, ennek 12,5 százaléka a saját önrészünk (61 millió 875 ezer forint), a többi uniós támogatás. Az összeg hatalmas, de tudni kell, hogy ma már harminc fölött van GVOP 4.3.1. pályázaton nyertes önkormányzatok száma – összesen 14 milliárd forint vár kiosztásra.

Index: – Mire költik ezt a jókora összeget?

SzL: – A pályázati kiírás része volt, hogy olyan rendszert kell kiépítenünk, amely alkalmas a környező települések igényeinek a kiszolgálására is, ezért a pénz közel 25 százalékát a központi számítógépek beszerzésére költjük. Olyan erős szerverparkot tudtunk beszerezni, amellyel a pályázatban kiírt feladatot el tudjuk látni. Az összeg további része a fejlesztésre, a programozásra, a szoftverek, az internet-vonalak beszerzésére, a védelmi rendszerek létrehozására, képzésekre, a munkafolyamatok újraszervezésére megy el. Fővállalkozónk – a Hewlett Packard Magyarország Kft. – három nevesített alvállalkozóval indult a közbeszerzési pályázaton: a Minor Holding Rt.-vel, a Griffsoft Informatika Rt.-vel és a DELTA Elektronik Kft.-vel. A HP koordinátori szerepet tölt be, és természetesen hozzá tartozik a számítógépek szállítása is.

Index: – Mikorra tervezik az új rendszer bevezetését?

SzL: – Nyár közepén élesben elindult a gazdálkodási rendszer – többek megelégedésére. Szeptemberben az új eszközökre (szerverek, számítógéppark) felkerültek a kifejlesztett szoftverek első verziói, s közben megkezdtük a kulcsfelhasználói oktatásokat. A kulcsfelhasználók segítenek a vállalkozóknak a programok finomhangolásban, és kiszűrik az esetleges szoftverproblémákat. Október közepéig ez az ütem lezajlik, utána indul a tesztüzem, és a kulcsfelhasználók bevonásával elkezdődik a többi munkatárs oktatása. Év vége felé következnek a külső tesztelések, és 2006. január elsején indulhat élesben a rendszer.

Index: – A veszprémi internetezési szokásokat ismerve, Ön szerint mennyire fogják kihasználni a helyi lakosok az elektronikus ügyintézés lehetőségét?

SzL: – Tavasszal végeztünk egy közvélemény kutatást, amelyből az derült ki, hogy a veszprémi háztartások 54 százalékában van számítógép, minden harmadik rendelkezik internet-kapcsolattal (tehát a háztartások 18 százaléka), de nagyon magas, majdnem 40 százalék a munkahelyen internetezők száma. Tetszik, nem tetszik: kérdéseinkre sokan azt válaszolták, hogy otthon nem, de a munkahelyen élnének az e-közigazgatás lehetőségeivel. Nos, évente 90 ezer ügyirat fordul meg a városházán. Véleményem szerint az első évben nem fogja elérni az internetes ügyek száma ötezret, de idővel egyre többen használják majd ezt a módszert. Természetesen egyfajta kampányt is indítunk ennek népszerűsítése érdekében – azt mindenképpen látni kell, hogy ez a jövő.

Index: – Január elsejétől tehát párhuzamosan megy az elektronikus és a hagyományos eljárás?

SzL: – Igen, továbbra is várjuk az ügyfeleket a városházán. Emellett, úgy látom, ma Magyarországon létezik egy olyan réteg, amely a személyes kontaktus elé helyezi azt, hogy minél gyorsabban intéződjenek az ügyei – első körben ők fogják kihasználni a rendszer adta lehetőségeket. Abból, hogy a háttérrendszerünk gyökeresen megváltozott, a személyesen bejövő állampolgár annyit fog észrevenni, hogy flottabbul és gyorsabban zajlik majd az ügyintézés.

Index: – Milyen ügyeket tudunk január elsejétől intreneten elindítani?

SzL: – Első körben olyanokat választottunk, amelyek egyszerűek, és könnyű begyakorolni rajtuk a módszert – ilyenek például a közút- és árokkezelő munkálatok, városüzemeltetéssel kapcsolatos bejelentések, mezei őrszolgálattal, a tűzveszélyes tevékenységgel kapcsolatos állampolgári ügyek. A terv az, hogy 2006 végére az elektronikusan intézhető ügyek száma meghaladja az ötvenet – de most, induláskor tízből választhatnak a polgárok.