Magyarországon több, mint tízmillió tűzhely, vízmelegítő, konvektor, falikazán, kombikazán és kiskazán működik lakossági tulajdonban. A Magyar Épületgépészek Szövetsége szakértőinek becslése szerint ezen gázberendezések legalább 10-15 százaléka biztonságtechnikai szempontból, 30-40 százaléka pedig energetikai szempontból elavult. Tovább >>>

A helyzetet súlyosbítja még, hogy a földgázfogyasztóknak csak kisebb része vizsgáltatja meg gázkészülék-szerelővel a berendezéseket, de ők is általában csak akkor, ha működési rendellenességet tapasztalnak. A gazdaságos és biztonságos működéshez azonban évente karbantartásra van szükség! A balesetek bekövetkezésében gyakran döntő szerepet játszik a gázzal járó veszély nem ismerése vagy lebecsülése. Ezek pontos számáról statisztika nincs. Szakmai körök szerint nagyon sok a látens eset: ahol nincs halott vagy súlyos sérült, ott az egészségkárosodás, az anyagi kár és az életminőség romlása többnyire rejtve marad.

Köztudott, hogy a gáz levegővel keveredve robbanó elegyet képez, mely mindenféle gyújtó hatás (nyílt láng, izzó tárgy, villamos szikra, sőt műszálas ruha elektrosztatikus feltöltődése) esetén azonnal robban. (A robbanási koncentráció földgáz esetén 5 %, pb-gáz esetén 1,5 %.) A földgáz és pb-gáz ugyan mérgező alkotókat nem tartalmaz, de tartós belégzése légzészavart végső soron fulladást okoz.

A robbanási és egészségügyi veszély csökkentésére, az esetleg szivárgó gáz észrevehetőségének biztosítására a gázt mesterségesen szagosítják. Gázszag észlelése esetén a gáz lezárásával, gyújtóhatás elkerülésével, megfelelő szellőztetéssel mindent meg kell tenni a biztonság érdekében és természetesen mielőbb szakemberhez kell fordulni. Korszerű gázkészülékek ma már kivétel nélkül égésbiztosítóval ellátva készülnek. Az égésbiztosítónak az a feladata, hogy láng elalvása esetén elzárja a beáramló gáz útját megakadályozva ezzel elégetlen gáz készülékbe jutását. Becslésünk szerint égésbiztosítóval a ma működő készülékek mintegy 95 százaléka van ellátva.

A gázfelhasználás során a nem megfelelően megoldott égéstermék-elvezetés miatt a lakásba (tartózkodási térbe) jutó égéstermék is veszélyes. Az égéstermékben mindig jelen lévő széndioxid légzészavart és fulladást okoz, a szénmonoxid pedig már igen kis mennyiségben belélegezve is halálos méreg. A jellegzetes égéstermékszag azonnali intézkedést követel, a gyakrabban előforduló enyhe fejfájás pedig komoly figyelmeztető jel lehet, hogy a lakásban lévő gázkészülék hibás. Németországban, ahol a gázkészülék-állomány nem annyira elöregedett mint nálunk, törvény írja elő a készülékek évenkénti kötelező felülvizsgálatát. A Magyar Épületgépészek Szövetsége javasolja, a készülék egy, de legalább kétévenként szerelővel történő átvizsgáltatását. Ha pedig gázszagot, égéstermékszagot érzünk, a készülék burkolata megérinthetetlenül meleggé (65 °C feletti hőmérsékletűvé) válik, vagy csökken a készülék teljesítménye (a szolgáltatott melegvíz nem elég meleg, fűtés nem megfelelő) ne késlekedjünk szakemberhez fordulni.