A Balatoni Integrációs Kht. hamarosan befejezi azt a kutatását, amelynek fő célja, hogy javaslatokat dolgozzon ki a balatoni régióba érkező pályázati pénzek hatékonyabb felhasználásához.

- Eddig elvégzett kutatásaink azt bizonyították, hogy a Balaton régióba érkező pályázati források ésszerű elosztását és hatékony felhasználását leginkább a koordinálatlanság, a pénzosztó szervezetek közötti kommunikáció hiánya nehezíti - nyilatkozta érdeklődésünkre Oláh Miklós, a Balatoni Integrációs Kht. társadalomtudományi kutatócsoportjának vezetője. A változtatást az is sürgetővé teszi, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ) 2007-től az eddiginél jóval nagyobb mértékű pályázati pénzt fordíthatnak majd fejlesztésekre.

A most folyó kutatómunka elsősorban arra a pályázatértékelő tanulmányra épül, amely az 1999-2003 közötti időszak balatoni pályázatainak átfogó elemzését tartalmazza. Oláh Miklóstól megtudtuk, a vizsgált öt év alatt a BKÜ-höz tartozó 164 településen a különböző forráselosztó szervezetekhez összesen 6979 pályázatot nyújtottak be, amelyek 74 százaléka lett sikeres. Fél évtized alatt a csaknem hétezer balatoni pályázó összesen 107 milliárd forintot igényelt céljai megvalósításához, ám ténylegesen csak 34 milliárd forint érkezett a régióba. A pályázatok többsége infrastrukturális beruházásokhoz, idegenforgalmi fejlesztésekhez, valamint kulturális rendezvényekhez, szórakoztató programokhoz kapcsolódott.

A pályázók közül a települési önkormányzatok voltak a legaktívabbak: 44 százalékos részvételükhöz képest a nonprofit szervezetek és a vállalkozások 15-15 százalékos részesedése szerényebb mértékűnek mondható, náluk is kisebb arányban pályáztak az egyházi intézmények és a magánszemélyek. A Balaton-parti megyék közül 46 százalékkal Veszprém pályázott legtöbbet, megelőzve a 37 százalékos Somogy és a 17 százalékos Zala megyét. Az üdülőkörzetbe tartozó statisztikai kistérségek közül a tapolcai volt a legaktívabb pályázó, mögötte a hévíz-keszthelyi, a fonyódi és balatonfüredi következik, míg a legtöbb pályázatot benyújtó települések listáját Keszthely, Siófok, Marcali és Balatonboglár vezeti.

Ha a pályázati siker alapján rangsoroljuk a tóparti településeket, Siófok áll az élen, ahová öt év alatt megközelítően 2,8 milliárd forint pályázati pénz érkezett, mögötte Cserszegtomaj, Fonyód, Balatonakali, Balatonfüred a sorrend. A pályázatokon elnyert összegekkel kapcsolatban Oláh Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb támogatást azok a települések kapták, ahol a vizsgált öt évben épült ki vagy bővült a szennyvízhálózat.

Ténylegesen csak 34 milliárd forint érkezett a régióba, többnyire infrastrukturális beruházások, idegenforgalmi fejlesztések, valamint kulturális rendezvények, szórakoztató programok céljára.

A pályázati rendszer legnagyobb problémája, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe 19 különböző helyről érkeztek a támogatások. A legnagyobb forrásgazda a belügyi tárca, amely a vizsgált időszakban összesen 13 milliárd forintot juttatott a régiónak, de jelentősnek számít a gazdasági tárca idegenforgalmi fejlesztésekre szánt 4,5 milliárd, valamint az agrárminisztérium négymilliárd forintos pályázati támogatása. A Balaton Fejlesztési Tanács 1999-2003 között 2,2 milliárd forintot osztott szét az üdülőkörzetben.

A pályázatok kiírói között találjuk többek között az érintett megyei területfejlesztési tanácsokat, a három tóparti megye közalapítványait, a regionális fejlesztési tanácsokat, továbbá az egyes minisztériumokat. Oláh Miklós elmondta, munkájuk során számos olyan pályázattal találkoztak, amelyek részben vagy egészben fedték egymást, rendezvények esetén pedig akár ütközhettek is egymással. A párhuzamosságok fő oka, hogy a pályáztató szervezetek sok esetben nem is tudtak egymás tevékenységéről. A most folyó kutatás fő célja éppen az, hogy kidolgozza e fonák helyzet felszámolásához szükséges lépéseket. (népszabadság)