Több mint tízszeres volt a túljelentkezés és a legmagasabb a ponthatár az idén a Veszprémi Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán.

Százhuszonegy elsőévest vettel fel az idén a nemzetközi tanulmányok szakra. A diákok körében népszerű képzést sokan egyszakosként, mások idegen nyelvvel párosítva választották. A szak iránti érdeklődést több dolog magyarázza: az első két évfolyamon lévő hallgatók jelentős pr-tevékenységet végeznek volt iskolájukban. Másrészt a szak vezető oktatói is mindent megtesznek azért, hogy az valóban elit szak legyen, mondta Szilágyi István, a Veszprémi Egyetem társadalomtudományok és európai tanulmányok tanszékének vezetője. Szigorú követelményeket támasztanak a diákokkal szemben, ugyanakkor mindenben segítik őket. Olyan kultúrát honosítottak meg a Veszprémi Egyetemen, ami az országban kevés helyen van, a szakot bölcsész nyelvi szakokkal párosítani csak itt lehet.

A nemzetközi tanulmányokhoz az idegen nyelv tudása elengedhetetlen. A végzős hallgatóknak két felsőfokú nyelvvizsgával kell rendelkezniük. A tanszék számos külföldi kapcsolattal rendelkezik, tavaly Triesztből, Valladolidból és Valenciából fogadtak vendégoktatókat és hallgatókat. A szakon három év múlva végzők diplomája több területen hasznosítható. A tanszék a Bologna-folyamat szellemében kidolgozta a hároméves nemzetközi tanulmányok alapképzési Bachelor (BA) szak anyagát. Jelenleg a tanárképző kar egyetlen, a Magyar Akkreditációs Bizottság által elfogadott, 2006 szeptemberétől meghirdethető szakja. Az újabb feladat az alapképzésre épülő Master (MA) képzés szaklétesítési anyagának elkészítése. Elképzeléseik szerint a Veszprémben bevezetendő MA-képzés három szakirányt foglal magában: európai tanulmányok, kulturális diplomá- cia és regionális tanulmányok, azaz félperiferiális régiók (Kelet-Közép-Európa, Dél-Európa, Latin Amerika).

Az egyetemi tanár szerint a legnagyobb probléma, hogy az új szakok, képzések nem párosulnak anyagi forrásokkal, a meglévő szűkös kapacitással kell négyféle képzésre összpontosítani: a jelenlegi ötéves egyetemi, a BA-, a majdani MA-, valamint a levelező képzésre. Az anyagi megszorítások és oktatói le-építések idején nem biztosítottak a feltételek, az említett képzéseket csökkenő oktatói létszámmal, csökkenő finanszírozással kell megoldani. A másik gondot az egyetemi és kari stratégia jelenti. Az egyetem vezetésének álláspontja szerint bérhiányos karok - köztük a tanárképző kar - csak úgy fejleszthetnek, hogy nem vehetnek fel új oktatókat.

- A mi szakunk azonban különleges helyzetben van, hiszen csak harmadik évben járunk, negyed-ötödévben olyan új szaktárgyak lépnek be, melyeknek további oktatói vonzata van - közölte Szilágyi István. - Azért küzdünk, hogy megkapjuk azokat a státusokat, melyeket az egyetem vezetése a szak indításakor vállalt. A tanárképző kar új szakok létrehozásával menekül előre. Az új szakok - például a filozófia - kis létszámúak, viszont oktatókat igényelnek. Ha azokra csoportosítjuk az erőket, a kar húzó szakjaira nem marad erőforrás. Kétfajta stratégia lehet: előremenekülés új szakok létrehozásával vagy a meglévő szakok megerősítése, talán az utóbbi a célravezetőbb. Attól tartok, a kari és az egyetemi stratégia ismételt végiggondolásra szorul, ennek hiányában bizonyos jól működő szakok elsorvadhatnak. Úgy érzem, ha vannak vonzó szakok, az egyetemnek áldozatot kell hoznia. Ez is az előremenekülés egyik útja. (napló)