A Balatoni Halászati Rt.-nek nem sok köze van a balatoni térség halkereskedelméhez. Friss helyi halakat elsősorban horgászni lehet, vagy rapsicoktól vásárolni, a "balatoni fogas" pedig többnyire messzi országokból érkezik a tóparti éttermekbe.

Liber Árpád, balatonszemesi lakos lapunkhoz fordult segítségért annak kiderítésében, honnan szerezhetne be balatoni halakat. Amióta a tó mellé költözött, barátai elvárják tőle, hogy balatoni halakból főzött halászlével várja őket, de ez komoly nehézségekbe ütközik.

- Legutóbb Kaposvárról hozattam halat, mert a környéken nem lehetett kapni, a rapsicoktól pedig nem vagyok hajlandó vásárolni - mondta Liber Árpád.

Tengerdi Győző, aki Balatonmárián üzemeltet több vendéglátóegységet, kis- és nagykereskedőktől vásárolja a halat. Elmondása szerint egész nyáron szürke húsú, külföldről érkezett fogast szállítottak partnerei, holott a balatoni fogas húsa hófehér és finomabb, mint a külföldié. Tengerdi Győző megjegyezte, hogy tapasztalatai szerint a vendégek többsége nem is igényli a balatoni halat. A tengeri halak kínálata olyan széles skálájú, áruk alacsony, úgyhogy ki is szorítják a balatoni halakat a piacról. Hiába finom például a sült keszeg, a fogyasztási szokások, és a szálkától való idegenkedés miatt a legtöbben tengeri hekket fogyasztanak - tette hozzá.

A balatonlellei Halker Kft. boltjában friss balatoni hal nem kapható, bár az eladó szerint néha forgalmaznak keszeget. Itt olasz süllőt, míg egy másik dél-balatoni halkereskedőnél kanadai fogasfilét kínálnak fagyasztva. A nyáron Ukrajnából is érkezett hasonló áru a térségbe.

Aki friss halra vágyott, a korábbi években még be tudta szerezni a balatoni halászat hajóiról. Pár éve ez a gyakorlat megszűnt, amikor a cég halászati tevékenységét és értékesítési gyakorlatát szigorúbb ellenőrzéseknek és korlátozásoknak vetették alá. Információink szerint visszaszorulóban van a rapsicok "közreműködése" is a térség friss hallal történő ellátásában, mert egy ideje hathatósabb intézkedéseket foganatosítottak az orvhalászok és -horgászok ellen: nagyobb bírságot szabnak ki rájuk, több halőr ellenőrzi a vizet, modernebb eszközöket alkalmaznak a felderítésben.

Megkérdeztük Kiss György Károlyt, a Balatoni Halászati Rt. vezérigazgatóját, miért nem árusítanak a tó környékén, boltokban, piacokon balatoni halakat. Mint kifejtette, két éve, mióta a környezetvédelmi tárca kezelésébe került a halászat, jelentősen korlátozták a nemes halfajok halászatát. Ez a tevékenység ma már ökológiai és nem gazdasági célú, alapvetően a busa gyérítését szolgáltja. A halastavaik egy részét is értékesítették. A vezérigazgató hangsúlyozta: valójában a gyérülő halászzsákmány iránt sem mutatkozik helyben jelentősnek nevezhető kereslet. A cégvezető ezt az olcsó külföldi dömpingárunak, a rapsicok ténykedésének, valamint a saját igényeket gyakran kielégítő, egyre gazdagabb horgászzsákmányoknak tudja be. A társaság a lakosság ellátására két saját boltot üzemeltet Keszthelyen és Siófokon, ahol a Balatonból, valamint a környék halastavaiból kifogott halakat árusítják. Ennél többre nincs igény, s a csekély kereslet miatt nem éri meg több üzletet fenntartani - állította a vezérigazgató. Kiss György Károly szerint az is probléma, hogy a gyengén működő eredetvédelem miatt sokan árusíthatnak balatoni hal néven olyan termékeket, amelyeknek semmi közük a magyar tengerhez - de még a környékéhez sem -, viszont olcsón beszerezhetők. Példaként említette, hogy a közelmúltban az ország egyik legrangosabb termékbemutatóján meghívták egy balatoni halászlére. Kiderült, hogy a vendéglátó vállalkozás bár balatoni halétkeket kínál, még sosem vásárolt attól a Balatoni Halászati Rt.-től, amely elvileg egyedüli forgalmazója az ilyen termékeknek.

A társaság idén tavasszal megpróbált betörni a balatoni kiskereskedelmi hálózatba, és a helyi önkormányzatok közreműködésével több tucat éttermet, halsütőt keresett meg ajánlatával. Félszáz érdeklődőnek árumintát is küldött, de az akció után mindössze 12 vendéglátóegységtől kaptak megrendelést. Így a cég a kifogott halakat feldolgozza, és főként üzletláncoknak értékesíti. A helyi lakosok ezért legfeljebb bizonyos üzletek polcain találkozhatnak balatoni keszeggel, süllővel, fogassal - vagy akkor, ha gyakran és szerencsésen horgásznak.

Sem nyilvános pályázatokon, sem egy közelmúltban lezajlott árverésen nem sikerült a Balatoni Halászati Rt.-nek értékesítenie az eladásra szánt ingatlanjai nagy részét. A társaság több használaton kívüli ingatlanját - volt szolgálati lakásokat, nyaralókat, üzemi épületeket -, valamint a jelenlegi központját is értékesíteni kívánja, mert Siófokról Irmapusztára költözik a cég. A bevételből elsősorban a korábbi években felhalmozott adósságállományt szeretnék törleszteni. Kiss György Károly vezérigazgató beszámolója szerint az eredeti terveket továbbra sem adják fel, s folytatják a kincstári vagyonnak számító ingatlanok értékesítését, élve a jogszabályok adta lehetőségekkel. Rövidesen zárt körben ajánlják fel a kijelölt vagyonelemeket az érintett önkormányzatoknak. Eddig az eladásra szánt értékek 20 százaléka talált vevőre, mintegy százmillió forintos bevételt hozva a társaságnak. (népszabadság)