Veszprém lakosságának tetemes részét alkotják az egyetemi hallgatók. Ez is indokolta, hogy szoros együttműködés alakuljon ki az önkormányzat és a felsőoktatási intézmény között. Tovább >>>

Még el sem kezdődött az új veszprémi multifunkciós sportcsarnok építése, ám a helyi önkormányzat, a Veszprémi Egyetem és az oktatási tárca vezetői máris aláírták azt a háromoldalú megállapodást, amelynek értelmében az új létesítmény átadása után a minisztérium évi 30 millió forintos támogatást nyújt majd az egyetemnek, amely ebből a pénzből évi 320 órányi sportcsarnoki szolgáltatást, például teremhasználatot vásárolhat az önkormányzattól. A közelmúltban megkötött megállapodás csupán egyetlen példája annak, mennyire szoros az együttműködés a veszprémi önkormányzat és az egyetem között. A felsőoktatási intézmény - ahol a hetvenes években még alig 600-700 diák tanult - jelenleg a kilencezer hallgatójával és ezeregyszáz dolgozójával Veszprém messze legnagyobb intézménye. Gaál Zoltán egyetemi rektor és Asztalos István, a megyeszékhely alpolgármestere egyetértenek abban, hogy a létszámában és létesítményeiben folyamatosan gyarapodó campus mára Veszprém életének meghatározó részévé vált.

- A város hatvanezres lakosságához képest a kilencezres hallgatói létszám igen jelentősnek számít, a diákok jelen vannak az élet minden területén, de a súlyuk leginkább talán az ingatlanpiacon érzékelhető - mondja Asztalos István. - A hallgatói létszám felfutása idején, a kilencvenes évek második felében az egekbe szöktek a veszprémi lakásárak, aminek hatására kitört a lakásépítési láz, ennek következtében viszont ma már ott tartunk, hogy a kínálati piac megerősödése következtében csökkennek az árak.

Ugyancsak a létszámbővítés eredménye, hogy újra benépesülhettek a korábban bezárásközeli állapotba került veszprémi közösségi szállások. Mivel az egyetemnek nem volt elég kollégiumi helye, így egykori középiskolai kollégiumokban, munkásszállókban, sőt a kihasználatlan nővér-szállón helyezték el a diákokat. Jelenleg a város hét különböző pontján laknak kollégisták. Jövőre elkészül az új, nyolcszáz férőhelyes egyetemi kollégium, ahová az albérletben lakó hallgatók közül is sokan beköltözhetnek, így várhatóan jelentősen csökkennek majd a veszprémi albérleti díjak.

A városlakók és az egyre nagyobb számú diákság együttélése azonban az elmúlt évtizedben nem volt zökkenőmentes. Elsősorban a kollégiumok és a leglátogatottabb bulihely, a Diákcentrum környékén élők tiltakoztak a hallgatók éjszakai rendzavarásai miatt.

- Lépnünk kellett, és úgy tűnik, sikerült egy olyan kompromisszumot kötni, amely mind a diákoknak, mind a helyi polgároknak elfogadható - mondja Gaál Zoltán. - A megállapodás értelmében a Diákcentrum csak kedden és csütörtökön tart nyitva hajnalig, a többi napon este 11-kor bezár. Ezen kívül megoldottuk, hogy a két bulinapon a hallgatóknak hajnalban ne kelljen gyalog nekivágniuk a városnak: egy különjáratú csuklós busz a legforgalmasabb csomópontokhoz szállítja a diákokat.

Asztalos István szerint az egyetemi ifjúság jóval kisebb arányban vesz részt a város által szervezett kulturális-közéleti eseményeken, mint ahogy azt létszáma indokolná.

- A hallgatók életvitele sokat változott az elmúlt évtizedben, a hétvégéket általában otthon töltik, így csak hétfőtől csütörtökig lehetnek részesei a város életének - mondja az alpolgármester. - Az oktatógárda tagjai közül is csak azokra számíthatunk, akik már letelepedtek a városban. Ők is inkább a kulturális életben vannak jelen, sokan közülük például énekkari tagok, ezen kívül ők adják a különböző rendezvények értő közönségét is.

A helyi politikától viszont mintha irtóznának a tanárok, a négyszázötven főállású oktató közül jelenleg senki sem tagja a városi önkormányzatnak. Gaál Zoltán szerint ez egyáltalán nem baj, így ugyanis sokkal könnyebben meg lehet óvni az intézményt a kisszerű politikai csatározások negatív hatásaitól.

Az egyetemi rektortól megtudtuk, a jövőben nem tervezik a hallgatói létszám további emelését. Ezzel egyébként Asztalos István is egyetért, aki szerint a városnak is az lenne jó, valamint az egyetemi képzés színvonalának megőrzése is azt diktálja, hogy az intézmény ne bővüljön tovább. Az alpolgármester a közelmúltban a város tulajdonába került szentkirályszabadjai reptér fejlesztésében látja a további együttműködés fő terepét. Mint elmondta, elsősorban olyan ipari üzemek megtelepedését remélik a Veszprém melletti légikikötőben, amelyek hajlandóak lennének idetelepíteni a kutató-fejlesztő bázisukat, ami viszont kiváló lehetőséget nyújtana az egyetem friss műszaki diplomásai számára. (népszabadság)