Amelyben megismerkedhetünk Queensbury-vel, megtudjuk, hogy nem a királynét, hanem a várat szállták meg a skótok több száz évvel ezelőtt, s vázlatos képet nyerhetünk a város fekvéséről, a helyi politikai helyzetről, hírt kapunk híres egyeteméről, rögbicsapatáról, állatkertjéről – tehát bepillanthatunk Queensbury jelenébe.

Repülőgépünk Londonban landolt, s kétórás vonatút után végre megérkeztünk Queensbury-be, Felső-Közép Anglia egy kis(közép)városába. Duettünkkel (b.nőm és én) növekedett a település értelmiségi rétege: b.nőm a helyi egyetemen tanít magyar nyelvet és hungarológiát, én pedig ugyanitt az européer szak posztgraduális képzésén veszek részt. Az Index Veszprém felkérésére team-ünk online kapcsolatban áll az újsággal, és tudósít a helyi (Queensbury) eseményekről. Első jelentésünket a város bemutatásának szenteljük.

Queensbury csöndes kisváros, Queensbury grófság székhelye. Középkori eredetű várát még I. (Hódító) Vilmos alapította – akinek felesége szeretett itt időzni. A skótok többször elfoglalták (nem a királynét, hanem a várat), a polgárháború után aztán elveszette hadászati jelentőségét (szintén a vár), s az anglikán egyház egyik fontos központja lett.

Maga a város jó helyen fekszik, nem messze a Left-a-toon tótól, és pár mérföldre a Bacon-hegységtől. A helyi ipar kevésbé, ám a turisztikai átmenőforgalom jelentős, a város vezetői épp azon dolgoznak, hogy az egy-két napos tartózkodás helyett hosszabb maradásra serkentsék a grófi székhelyre érkező turistákat. Apropó városvezetés. Annak ellenére, hogy Queensbury egyházi központ, immár 15 éve a Munkáspárt van hatalmon; Mr. Major polgármester két támaszával (Mr. Woodman és Mr. Heartman alpolgármesterekkel) vezeti a helyi önkormányzatot. A Konzervatívok folyamatosan szervezkednek, de régóta nem sikerült nyerniük a helyi választásokon.

Szóval Queensbury szép, nyugodt, furcsa kisváros. Valójában két részre oszlik: a bányaművelés következtében kialakított nagy lakótelepek alkotják az egyik, az óváros és az egyetemi városrész a másik meghatározó magot. Az egyetem (melynek dékánja Mr. Teacher) furcsa helyet tölt be a település életében, ugyanis a majd 10 000 egyetemista (hihetetlen módon) néha teljesen eltűnik a városban – persze az universitas-melléki pubokban és klubokban hemzsegnek a diákok…

S hogy miért furcsa város Queensbury? Számos oka van ennek. Például nagyon sok az értelmiségi (lsd. egyetem, sok iskola), de nincsenek igazán jelen a helyi köz- és kulturális életben. Ráadásul több művész is érkezett a városba Normandiából, akik letelepedve új szellemet hoztak magukkal, ám idővel belegyalulódtak a helyi kisvárosi létbe. Emellett mégis a grófság kulturális központjának tekinthetjük a települést, hiszen van – pl. három színháza, több mozija, zeneiskolája, konzija. Queensbury bővelkedik városi televíziókban, rádiókban is, mégis többször elhangzik a pub-okban folytatott beszélgetések során a „Dead Queensbury” kifejezés.

Pedig messze földön híres a rögbicsapata, melynek vezetője (Mr. Dawn) mindent megtesz az együttes kiváló szerepléséért. Emellett egész Anglia egyik legszebb állatkertje is itt található Queensbury-ben. Mr. Freud állatkert igazgató regnálása alatt a vadaspark komoly fejlődésen ment keresztül, ám még mindig nem éri el teljes egészében – mondjuk – egy francia állatkert színvonalát. Ráadásul – mint csoporttársaimtól megtudtam – az utóbbi években fesztiválokat is szerveznek a városban (nem is egyet, nem is kettőt), a legnagyobbat augusztus elején, ám a szokásos észak-angliai időjárás elmosta az ideit. Remélem, a jövő évit én is láthatom, mert kíváncsi lennék az általában csak Londonban látható nagy sztárok szereplésére.

Talán elég is ennyi az általános ismertetésből, bár egész biztosan kihagytam fontos adatokat és tényeket – de semmi probléma, az elkövetkezendő jelentkezéseinkben (meséinkben) egész biztosan pótolhatjuk az aktuális történések leírásával az esetleg még hiányzó információkat.

Most megyek, és iszom egy sört „Beercellar” nevezetű pub-ban – az Önök egészségére is! A következő jelentkezésünkig tisztelettel: