A Business Software Alliance (BSA) NagyvizIT elnevezésű programjának első állomása Nyugat-Magyarország három megyéje. Ennek keretében Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Zala megye több száz kis és középvállalatához látogat el a BSA szakértője. A látogatások célja, hogy a BSA regionális szinten is felmérje annak okát, miért nőtt tavaly az illegális szoftverhasználat aránya, valamint jogi és szakmai tanácsokkal segítsen a kis- és középvállalkozásoknak szoftverállományuk felmérésében, szoftvergazdálkodásuk kialakításában. Tovább >>>

A BSA NagyvizIT elnevezésű programjának első állomása Nyugat-Magyarország három megyéje. A program során a BSA szoftvergazdálkodással kapcsolatban több ezer levelet küld kis- és középvállalatok számára, majd ahogy a NagyvizIT név is sugallja, bejelentkezés után a szervezet jogi és szoftverszakértője az értesítettek közül Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Zala megyében több száz céget látogat meg személyesen.

A szoftveriparág legjelentősebb szereplőit meglepte egy májusban közzétett statisztika, miszerint az európai uniós csatlakozást követő évben Magyarországon, 2%-kal, 44%-ra nőtt az illegális szoftverhasználat, mely a kelet-közép európai régióban a szoftverillegalitási arány legnagyobb mértékű romlását jelenti. Ez a tendencia több hatástanulmány szerint is negatív hatással van a gazdasági növekedésre, és az egész nemzetgazdaságra.

A NagyvizIT program keretében zajló látogatások elsődleges célja, hogy a szervezet pontos képet alakíthasson ki a romló tendencia okairól és a magyarországi kis- és középvállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatáról. A BSA képviselője azonban nemcsak felmérés és ellenőrzés szándékával keresi fel a cégeket, hanem segítséget is szeretne nyújtani a vállalatvezetőknek, illetve az informatikusoknak a szoftvergazdálkodás kis lépésekben történő kialakításában.

A látogatások során a szakértő a szoftvergazdálkodás elemeivel kapcsolatos kérdéseket tesz fel a vállalat vezetőinek, a válaszokat közösen értékelik, és együtt próbálják „orvosolni” a cég szoftvergazdálkodásának esetleges hiányosságait.

A gyors felmérések és a gyakorlati tapasztalat is azt mutatta ki, hogy a nem jogszerű szoftverhasználat elsősorban a kis- és középvállalatok körében elterjedt. A magasabb szoftverillegalitási arány elsődleges oka a szoftverlicenceléssel kapcsolatos ismeretek hiánya, valamint hogy ezen cégek az informatikai beruházásaikat még mindig tervszerűtlenül, ad-hoc alapon intézik.