Kezdődik

- új év a Veszprémi Egyetemen -

Mennyi a gólya? Hogy alakultak a ponthatárok? Hogy befolyásolta az egyetemi felvételt az új érettségi rendszer? Merre tart az integráció? És mi az a mechatronika? Minderre Dr. Kristóf János, a Veszprémi Egyetem oktatási rektorhelyettese ad választ

Index: – Hány hallgató kezdi idén Veszprémben egyetemi tanulmányait?

Dr. Kristóf János: – Tavasszal 11 000 diák jelentkezett a Veszprémi Egyetemre; ez 10 százalékkal haladja meg az előző évi számadatot. Összességében 3806 főt vettünk fel; ez 6 százalékkal több, mint tavaly. Ennyien kapták meg az értesítést arról, hogy felvételt nyertek a Veszprémi Egyetemre. Hogy ebből valójában hányan iratkoztak be az elmúlt héten, vagy a korábban felvettek közül hányan kezdik meg idén a tanulmányaikat, azt a regisztrációk feldolgozása után tudhatjuk csak meg.

Index: – Hogy alakultak a ponthatárok?

Dr.KJ: – A felvételin 10 szak esetében kellett 120 pont felett teljesíteni. A legnehezebben a nemzetközi tanulmányok szakra lehetett bekerülni: ehhez 135 pont kellett. Ezt követi az idegenforgalmi és szálloda szak, valamint a közgazdász-gazdálkodási szak 128-cal, majd a humánerőforrás-menedzser képzés 125 ponttal.

Index: – Miért van az, hogy a környezetmérnök, vegyészmérnök és gépészmérnök alapképzésre 74-76 ponttal már be lehetett kerülni?

Dr.KJ: – Nagyon egyszerű a válasz: ezekre a szakokra kevesen jelentkeznek. Egy mérnöki szak sokkal „izzadságszagúbbnak” tűnik a fiatalok számára a többinél. A mérnökjelölteknek keményen kell dolgozniuk az egyetemen, és a felelősségük is nagyobb: a közgazdász minden bizonnyal nem veszti el a munkahelyét, ha rosszul jelezte előre a nemzetközi tendenciákat, de ha egy reaktor felrobban, mert a mérnök rosszul végezte a munkáját, az nagyon komoly dolog, őt a társadalom nem menti fel. Azért sem divatosak a mérnöki szakok, mert a fizetések – pl. a jogászokkal vagy közgazdászokkal összehasonlítva – nem versenyképesek. Pedig Magyarországon a több mint 130 000 diplomás közgazdászra mindössze 35 000 állás jut, tehát azt a szakmát túlképzés jellemzi, míg a mérnökökért kapkodnak a cégek. Ez a kibillent egyensúly, ha lassan is, de helyre fog állni.

Index: – Két új szak indult.

DR.KJ: – Igen, a gazdaságinformatikus és a mechatronika szak. Ez utóbbi egy műszó: a mechanika és az elektronika ötvözete. A szakot munkaerőpiaci igény legitimálja. Néhány év múlva – a szaknak köszönhetően – egy alkatrészgyártó cégnek nem kell felvennie egy gépészmérnököt mechanikus alkatrészekhez, és egy villamosmérnököt az elektromos berendezésekhez. A mechatronika szak olyan szakembereket képez, akik mindkettőhöz értenek. A Veszprémi Egyetem az első Magyarországon, ahol ilyen képzés indul.

Index: – Újnak számít több, korábban már létező szak 3,5 éves változata is.

Dr.KJ: – A környezetmérnök, a vegyészmérnök, az anyagmérnök és a gépészmérnök képzés bachelor, azaz alapfokozata szintén új. Ezekből eddig csak öt éves, illetve főiskolai képzés volt nálunk. Egyelőre megtartottuk a régi típusú egyetemi (azaz öt éves) képzést is, mivel egy képzési forma beszüntetését törvénynek kell kimondania, s most még az új Felsőoktatási Törvény nem hatályos. Mi és a többi egyetem is ezt a joghézagot kihasználva igyekszünk középtávon stabilizálni a hallgatói létszámot ezeken a szakokon.

Index: – Hogyan vélekedik a kétszintű érettségiről? Hogyan befolyásolta a hallgatói összetételt az új rendszer?

Dr.KJ: – Az derült ki, hogy sok igazgató és tanár a középszintű érettségit javasolta a diákoknak a kisebb kockázat miatt, ám akik megelégedtek a középszinttel, nem biztos, hogy bekerültek oda, ahová szerettek volna. Sok esetben – ilyen például a már említett nemzetközi kapcsolatok szak – még az emelt szint sem volt elég a sikeres felvételihez: meg kellett azt toldani mondjuk egy nyelvvizsgával. Az egyetem nem kötheti ki a hallgatójelölteknek, hogy X tárgyból kötelező emelt szintű érettségit tenniük. Ezért kell a diákoknak nagyon tudatosan tervezniük a továbbtanulást: tájékozódni a várhatóan szükséges pontszámról, és ennek függvényében választani a két szint közül.

Index: – Megbíznak a középiskolák vizsgáiban? Nem lenne jobb, ha az egyetem maga mérhetné le a jelentkezők tudását saját felvételi vizsgájával?

Dr.KJ: – A felvételi vizsgát gyakorlatilag nem az idén törölték el. Régebben valóban volt saját írásbeli és szóbeli felvételi is az egyetemeken, ám ezt az a rendszer követte, melyben az egyetemek már csak a szóbelit szervezték (közös írásbeli érettségi/felvételi dolgozat), idén pedig a középiskolákban zajlott minden. Mindegyik megoldásnak van előnye és hátránya. Egyesek szerint a felvételi „még egy esély”, mások szerint viszont felesleges „kínzás”. Az érettségi szerintem tükrözi a tudást, és az egyetemnek is könnyebbséget jelent, hogy a felvételi vizsgák szervezésének terhe lekerült a válláról. Ha kitekintünk Európába, azt látjuk, hogy ott szinte egyáltalán nincs felvételi a felsőoktatási intézményekben. A Sorbonne-ra bárki járhat, aztán vagy le tud vizsgázni, vagy nem. Persze az egy teljesen más rendszer, a nyugati egyetemeken tandíjat fizet mindenki.

Index: – Az ország egyetemei rossz helyzetben vannak. A Veszprémi Egyetem hogyan igyekszik megteremteni a működés anyagi feltételeit?

Dr.KJ: – Az állami finanszírozásból az egyetem nem tud megélni, sőt a tanszékeknek még a bérek egy részét is maguknak kell kitermelniük. A Mérnöki kar például ipari cégeknek végez megbízásos munkákat; a pályázatokon kívül ebből van bevétele. Azért ezt emelem ki, mert a Mérnöki kar különösen rászorul a saját forrásokra. A hallgatók után kapott normatív állami támogatás, a „fejpénz” ugyanis egy mérnök és egy bölcsészhallgató esetében nem különbözik jelentősen, miközben az előbbi képzése jóval drágább. A műszerigény és a laboratóriumi gyakorlat ugyanis nagyon megdrágítja a mérnökképzést.

Index: – A nehézségek ellenére a könyvtár fejlesztésébe fogott az egyetem. Ez pontosan milyen változásokat jelent?

Dr.KJ: – A könyvtárfejlesztés tulajdonképpen kényszerpálya. Tizenöt éve az egyetemnek 800 hallgatója volt, s az oktatás egy szakon folyt. Most körülbelül 11 000 hallgató tanul 39 szakon. Ilyen volumenhez fejlett könyvtár kell, ami ma nemcsak azt jelenti, hogy könyveket lehet leemelni a polcról. A könyvtár az információhoz való hozzáférés helye: ehhez internet és adatbázisok szükségeltetnek. Persze nem csak a képzés volumenének növekedése teszi szükségessé a fejlesztést, hanem mindez akkreditációs előírás is.

Index: – Állandó kérdés a kollégiumi helyek száma. Hogyan változik ez idén?

Dr.KJ: – Eddig a kollégiumot igénylők mintegy felét tudtuk kiszolgálni – vagy a központi kollégiumban vagy az egyetem bérleményeiben (pl. Balaton-parti szállodákban). Az utóbbiakban a hallgató ugyanannyit fizetett, mint az előbbiben, s a bérleti díj és a kollégiumi díj különbségét az egyetem állta. A helyzet javítása érdekében a régi MÁFKI-NEVIKI udvarában, PPP- konstrukcióban (vagyis magántőke felhasználásával) 800 fős kollégium épül. Az épület húsz év elteltével kerül az egyetem tulajdonába, ez alatt kell a költségeket és a profitot a vállalkozó számára kitermelni. Ez a kollégium ezért drágább lesz, de összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalat nyújt majd.

Index: – Mik a legfontosabb célok az idén?

Dr.KJ: – Elsősorban a pénzügyi likviditás megőrzése, mint az utóbbi időben mindig. Az egyetem beruházásait megfelelően kell koordinálni, s nem csak az előbb említett kettőt. Nincs olyan épületünk, amire ne férne rá egy felújítás. A régi kollégium épületében például az elektromos rendszerrel vannak problémák. Amikor épült, senki sem gondolta volna, hogy minden szobában számítógép és mikrohullámú sütő fog üzemelni. Ezek áramfelvétele lényeges nagyobb, mint amit a hálózat elbír. Ez is komoly fejlesztés, amit a közeljövőben el kell végezni. Az informatikai hálózatot is folyamatosan fejleszteni kell: annak idején nekünk volt először üvegszálas kábelünk az országban, ma pedig a mi kommunikációs rendszerünk az egyik legelavultabb.

Index: – Mik az egyetem elképzelései oktatási vonalon?

Dr.KJ: – A minőség megőrzése a legfontosabb. A két campus-szal – a veszprémivel és a keszthelyivel – valamint a kihelyezett képzési helyszínekkel az extenzív fejlődésnek nagyjából a végére értünk. Nem zárkózunk el az esetlegesen jelentkező integrációs partnerektől, de jelenleg ilyesmi nincs napirenden. Fel fognak gyorsulni azonban tárgyalásaink a régió főiskoláival. Ezeknek az intézményeknek, melyek csak bachelor képzést folytatnak, szükségük lesz olyan befogadóra, amely az alapképzés után mesterképzést nyújthat hallgatóiknak. A térségben a Veszprémi Egyetem rendelkezik ilyen akkreditált képzéssel, így velünk célszerű kooperálniuk. Az oktatási törvény nem engedi a „zsákutcás” képzést, mely nem folytatódik mesterképzésben, így a főiskolák számára az együttműködés kényszerpálya.

Rovat: