A Nemzeti Civil Alapprogram Közép-Dunántúli Regionális Kollégiuma meghozta döntését a civil egyesületek működési támogatásával kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyét tekintve idén a legtöbb nyertes pályázatot Veszprém megye szervezetei adták be. Előreláthatólag viszont csak a kis szervezetek kapják meg idén a megítélt támogatásokat, a nagyoknak a pénz egy részére 2006-ig várni kell.

A tavalyi 172 helyett idén 273 Veszprém megyei szervezetet támogatott a Közép-Dunántúli Regionális Kollégium, a megyei egyesületei 2005. évi működésükhöz 220 millió forintot igényeltek, s ebből a kollégium 97 407 700 forintot ítélt meg. Ám azt is látni kell, hogy a sok nyertes pályázat mellett mind Fejér, mind Komárom-Esztergom megye előttünk jár a megítélt összeg nagyságának tekintetében – ez visszavezethető arra, hogy a másik két megyében magasabb a nagyobb szervezetek száma, melyek nagyobb összegekre pályázhatnak. Mindent összevetve azonban látni kell, hogy Veszprém megyében pozitív folyamat indult meg. Az idei tapasztalatokról Varga Endrét, a Civil Ház vezetőjét kérdeztük.

Index: – Hogyan segítette a Civil Ház a megyei egyesületeket a pályázati időszakban?

Varga Endre: – Annak érdekében, hogy minél több szervezett tudjon sikeresen pályázni, számos fórumot tartottunk, az elszámolási nehézségek leküzdéséhez pedig pénzügyi és adóügyi szakértőket vontunk be munkánkba. Körülbelül 150 civil szervezet vett részt a kilenc kistérségben szervezett fórumainkon, emellett négy képzést szerveztünk, főleg azokon a területeken, ahol 2004-ben kevesen vagy rosszul pályáztak. Sokan kerestek meg ezután bennünket személyesen is az irodában, emellett a közép-dunántúli portálon és a Civil a pályán-ban folyamatosan informáltuk az érdeklődőket. Összegezve közel ötszáz megkeresésünk volt a pályázati időszakban – úgyhogy bőven akadt munkánk.

Index: – Miért alakult úgy, hogy általában csak a megpályázott összeg egy részét nyerték el a szervezetek?

VE: – A kollégium – az országban egyedüliként – úgy döntött, hogy a kis egyesületek érdekében a pályázható összeg határát 500 000-ről leviszi 300 000-re, a nagyobb szervezetek pedig nem 7 millióra, hanem csak 4 millióra pályázhatnak működési támogatásként. Ezzel a kollégium azt kívánta támogatni, hogy minél több szervezet jusson pénzhez. Ugyanakkor sok pályázótól hallottam azt, hogy csalódott a kevés pénz miatt – ez valahol érthető, hiszen a pályázati összegek nem voltak irreálisak, mégis rengetegen kaptak sokkal kevesebbet a kívánt összegnél.

Index: – A tavalyinál kevesebb sikertelen pályázat érkezett idén a kollégiumhoz?

VE: – Szerencsére igen. Egyrészt azért, mert idén lehetett benyújtani pótlólagosan mellékleteket, másrészt a nem közhasznú szervezeteknek nem kellett a közhasznúsági jelentéssel megegyező adattartalmú mellékletet beadniuk. Így is sok volt a formailag hibás pályázat, de messze kevesebb, mint tavaly – idén 32 Veszprém megyei szervezet pályázatát kellett elutasítani formai okok miatt.

Index: – A pénzek mikor jutnak el a szervezetekhez?

VE: – A költségvetési törvény értelmében – az államháztartás nem túl fényes helyzete miatt – maradványt, kényszerű tartalékot kell képezni az NCA pályázati pénzeiből. A 300 ezer forintig pályázó kis szervezetek még 2005-ben megkapják a támogatást, a nagyok pedig 60%-át idén, a 40%-át 2006-ban. Ezzel kapcsolatban Bárdos Ferenc, az NCA Tanács elnöke megfogalmazott egy levelet a Miniszterelnöki Hivatalnak az NCA Tanács nevében, melyben kérte miniszterelnököt, hogy kezdeményezze a Nemzeti Civil Alapprogram mentesítését a kötelező maradványképzés törvényben előírt mértéke alól. A levélre még nem érkezett válasz.

Index: – Jövőre hogyan alakul a Civil Ház pályázati felkészítő munkája?

VE: – Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyében idén többen pályáztak, de akadnak olyan területek, ahol továbbra is nagyon rossz a pályázatok sikerességének aránya – pl. Pápa, Balatonalmádi, Zirc. Jövőre még jobban kell koncentrálunk majd ezekre a térségekre. Két programot fogunk futtatni a megyében, az adó 1 százalékának népszerűsítésére irányuló kampányt – a felajánlott 1 %-ok nagysága határozza meg az NCA pénzét, tehát rendkívül fontos ez a munka –, s emellett folytatjuk képzéseinket és fórumainkat. Hogy mikor kezdjük, az pályázati pénzektől függ.

Index: – A második év eltelte után és az új elektori választások előtt hogyan látja: jó az NCA rendszere?

VE: – Nem is a rendszer, hanem maga a lehetőség jó. Az viszont nem tetszik, hogy a szakmai kollégiumokhoz (tehát programtámogatásra) csak közhasznú szervezetek pályázhatnak. További probléma, hogy bár az országos tanács, a pályázatot bonyolító Magyar Államkincstár és a szervezet ügyeit intéző miniszteri titkárság szorosan együttműködött, sokszor nagyon furcsa helyzetet produkált az élet – hiába döntött tavaly elsőként például a mi kollégiumunk a második fordulós pályázati pénzeket illetően; hosszú heteken keresztül állt egy minisztériumi asztalon az anyag aláírásra várva. Magyarul lehetne kevésbé bürokratikus a rendszer. Azt is lehet látni, hogy az országos tanács munkáját nagyban nehezítette az országos és vidéki szervezetek ellentéte. Emellett voltak (vannak) olyan személyek, akik úgy gondolták, hogy az NCA-t meglovagolva hatalmi előnyre tehetnek szert – például számomra talány, hogy egy megyei közgyűlés elnöke miként lehet egy régiós kollégiumnak a tagja – nem nálunk, hanem Somogyban. Történtek botrányok is, például kollégiumi tagok próbáltak szervezetüknek törvénytelen eszközökkel előnyöket szerezni – természetesen itt elnökváltás és tagcsere következett be. Szerencsére a mi régiónkban ilyenről nem tudunk. Mégis úgy gondolom, ilyen eseteknek sehol nem szabadna megtörténniük, mert rontanak a civil szféra renoméján.