Köszönjük Sandokannak és Molnár néninek, hogy közreműködött és megihlette ezt az öt várpalotai zenészt, hiszen nélkülük talán nem jöhetett volna létre a Vad Fruttik nevű formáció sem. Likó Marcell, a zenekar énekese - egyben a legvadabb frutti - mesél nekünk rockfarkasságról és fókatenyésztésről, no meg arról, hogy milyen nehéz érvényesülni egy zenekarnak, ha nem tudnak tisztességesen fingszteppelni.

Index: – Mesélj egy kicsit magadról… Hogyan lett belőled énekes?

Likó Marcell: – Engem az Isten is énekesnek teremtett, s a környezetemben lakó emberek sokkal előbb rájöttek erre, mint jómagam. Például már anyám hasában is skáláztam, meg a Sandokant üvöltöttem naphosszat a lépcsőházunkban, aminek a Molnár néni nem nagyon örült, mivel hogy „ott éjszakások is laktak”. A mai napig nem tudom, mi baja van Kabir Bedivel, pedig aztán a maláj tigrisnek micsoda megigéző zöld szemei vannak... Szóval ebből született az első Vad Fruttik dal, a "Molnár néni ordibál, és leszakad az összes ház"-kezdetű.

Index: - Te írod a Vad Fruttik dalokat?

LM: - Részben igen. Annak idején, amikor nekiálltunk a rockfarkasságnak, még a Tomival (közismertebb nevén Bitlisz) gyártottuk a jobbnál jobb nótákat (Valóság, Vízállásjelentés... - aztán csodálkoztunk, hogy nem vagyunk sikeresek). Később szegény Tamást elragadta magával az alumíniumkohó gonosz fémkarja, és beledarálta a munkába. Még szerencse, hogy a Gergő beszállt a bandába, és egyemistaként több időt tud szentelni eme nemes tevékenységnek, mint öreg bajtársam, a kavbolygitáros, akinek éhes szájakat kell táplálnia. Tehát az utóbbi időben inkább a Macival együtt rakjuk össze a dalok alapjait. Ő hoz egy pár jó akkordot, én rádúdolgatok, itt-ott változtatunk rajta, írok hozzá egy gyors dobot, vagy kísérődallamokat egy kütyün, aztán az egészet a zenekar elé tárjuk, közösen átgyúrjuk, és kész a remekmű.

Index: - Amikor megkérdezik tőlem, milyen műfajt játszik a Vad Fruttik, nehezen tudom elmondani. Te hogy írnád le a zenéteket?

LM: - Ez számomra is bajos dolog, mert nem használunk sablonokat, nem ragaszkodunk egyetlen stílusirányzathoz sem. Van benne jazz, latin (szamba, rumba, mambo), drum and bass, jungle, break beat, bossa nova, elektro, techno, r&r, dance hall, dub - most erre hogy mondjam rá, hogy “rock”? Drága dobosunk, Józsa Zoltán (fedőneve: Dr. Sas) egy könnyen megjegyezhető meghatározással rukkolt elő: jazz & bossa nova bass elektro-hintőporral… na?

Index: - Most adták ki a Radio Café válogatásalbumát, amin szerepel a „Szerelmes dal” című számotok. Hogy sikerült rákeverednetek erre az albumra?

LM: - Úgy sikerült, hogy ott dolgozik egy barátunk, a Cyborg Templar (Polgár Gábor), aki egyszer hallott minket valahol és nagyon megtetszettünk neki. Főleg én, mert civilben meg marha vicces gyerek vagyok… Szóval beszervezett minket a Café műsorába, ahol egyre gyakrabban játszottak bennünket, aztán elkezdtek minket imádni, és kaptunk egy csomó elismerő emailt, hogy csak így tovább… Aztán jött ez a válogatásalbum dolog, a Gabi meg persze részt vett ennek az albumnak a szerkesztésében, így hát kihagyhatatlannak bizonyultunk.

folyt.köv.