A veszprémi állatkert gondozói alig győzik "anyakönyvezni" az utóbbi hónapokban világra jött állatbébiket, az intézmény eddigi 47 éves történetében talán még soha nem fordult elő, hogy több állatfaj rövid idő alatt ilyen nagy szaporulatot produkáljon.

Sigmond István, a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kht. igazgatója elmondta: a Magyarországon csak itt látható kecses impalák közül Veszprémbe érkezésük után az egyik nősténynél fedezték fel a vemhességet, két apróság született, de csak egy maradt életben. Ugyancsak ritkaságnak számít a fajmegmentő program keretében az állatkertbe került varik két kölyökkel történt szaporulata, vagy a július 22-én született kétujjú lajhárbébi. Ezenkívül a többi apróság: vadmalacok, nyestkölykök, Dávid szarvasborjú, pusztai sasfiók, japán makákó, lámacsikó, vadmacskák, mocsári hiúzok, sörényes juhgida, pónicsikó, szürkemarha-borjak válnak hamarosan az állatkertbe látogatók kedvenceivé.

A hazai és külföldi állatkertekkel kialakított együttműködésnek, a fajmegmentő programban való részvételnek, állatcseréknek köszönhetően nemcsak a természetes szaporulatból gazdagodik az intézmény állatállománya. A már említett impalákon, varikon túl az elmúlt időszakban érkezett hóbagoly, arany aguti (nyúl méretű dél-amerikai rágcsáló), rulrul (színes trópusi madár). A napokban Hollandiából kapott az állatkert egy párducot, leendő párját Franciaországból várják. Így jelenleg 130 faj hatszáz körüli egyede található a veszprémi állatkertben. (Az induláskor 8-10 állatfaj 40-50 egyedét láthatták a látogatók.)

Mindez önmagában is nagy felelősséget ró az állatkert személyzetére, különösen a szigorú állatvédelmi, tartási követelmények miatt. 2002 óta - részben pályázat útján nyert - több mint kétszázmillió forintot fordítottak beruházásra, fejlesztésre. Felújították a madárházat, nagyobb alapterületű medvekifutót, párducházat, flamingókifutót, tigris- és oroszlánházat építettek, tanösvényt, madármenhelyet alakítottak ki. Elkészültek egy új majomház tervei is. Mivel az állatkert elsődleges funkciójának az ismeretterjesztést tartják, új információs táblákat helyeztek el, érintőképernyős berendezést helyeztek üzembe, három nyelven vállalnak szakszerű idegenvezetést.

Az idősebb látogatók még emlékeznek a festményeiről jeles Böbe majomra - a jeles csimpánz 1963-tól hét éven keresztül volt részese a tudományos alapon végzett állatviselkedési kísérleteknek. Van olyan hazai egyetem, ahol gyakran idézik Böbe tanulási folyamatának akkori tapasztalatait. Napjainkban Veszprémben nem folytatnak ilyen kísérleteket, de nagy szükség van a napi megfigyelések rendszerezésére. Sigmond István példaként az állatkertek funkciójával összefüggő szemléletváltást említi. Az állatok tartása, gondozása mellett ma már elengedhetetlen, hogy az idelátogatók "show-műsort" is lássanak. Korábban a csúcsragadozóktól távol helyezték el a vadonban táplálékként szolgáló állatokat. Most akár a szomszédban is lakhatnak, a "stressz" élénkíti mindkét fél viselkedését, s ez még a szaporulatra is kedvező hatást gyakorolhat. (népszabadság)