Már születnek elképzelések az évtizedeken keresztül a Bakony Harcihelikopter Ezred bázisaként ismert veszprém-szentkirályszabadjai repülőtér hasznosítására, miután térítésmentesen, szabad felhasználással az érintett önkormányzatok tulajdonába került. Tovább >>>

Dióssy László, Veszprém polgármestere szerint a kormány ezzel legalább tízéves ügy végére tett pontot, köszönhetően a térség különböző pártállású országgyűlési képviselői, önkormányzati vezetői együttes lobbizásának. Kezdetben csak arra szerették volna rávenni a törvényhozókat, hogy jogszabály-módosítással tegyék lehetővé a repülőtér kettős, katonai és polgári célú hasznosítását. Néhány éve egyedi engedéllyel egy magángép már landolt ezen a területen, sőt Veszprém polgármestere szándéknyilatkozatot írt alá a németországi testvérváros, Bottrop egy vállalkozójával menetrend szerinti járatok indítására.

Időközben az itteni katonai helikopteregységet a Honvédelmi Minisztérium megszüntette, a Szolnokra történt áttelepítéssel kiürültek a nemrégiben felújított épületek, hangárok, kiderült, hogy a honvédségnek nincsenek jövőbeli szándékai a légikikötővel. Ebben a helyzetben az egyetlen logikus lépés az lehetett, hogy az évek alatt kiérlelt terveket kidolgozó önkormányzatok kapják meg a 4,4 négyzetkilométernyi területet, amely Veszprém és Szentkirályszabadja közigazgatási határán húzódik. A szakértők már korábban egy regionális repülőtér kialakítását vetették papírra, amely nemcsak a térség üzleti, gazdasági életének fellendítését eredményezheti, de figyelembe véve a Balaton, a Bakony közelségét, jótékony hatással lehet a turizmusra is.

Valószínűleg még hónapok telnek el, amíg a két önkormányzat hivatalosan birtokon belülre kerül, de már egyeztették a hasznosítási verziókat. A koncepciók kidolgozásával, az esetleges befektetőkkel történő tárgyalásokkal együttesen a Veszprém Városfejlesztési Részvénytársaságot bízták meg. Csermák Zoltán vezérigazgató érdeklődésünkre elmondta: az önkormányzatok nem zárják ki a terület értékesítését, bérbeadását vagy magánberuházóval közös vállalkozások létrehozását sem. Ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy a repülőtéri funkció prioritást kapjon. Az elképzelések között szerepel logisztikai központ, ipari és tudományos park megvalósítása. Természetesen a későbbi hasznosításhoz elengedhetetlen a terület rendezési tervének elkészíttetése és közgyűlési elfogadása, ugyanakkor a következő években több tízmillió eurós fejlesztésekre is szükség lesz. A repülőtéri be- és kiléptetéshez biztosítani kell a határőrizeti és pénzügyőri szervezet jelenlétét. A távlati fejlesztéseknél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a repülőtér szomszédságában terül el az egykori szovjet "katonaváros" ma egy részvénytársaság tulajdonában lévő területe, ahol korábban ugyancsak ipari park létesítését határozták el.

A hivatal malmai persze ebben az ügyben is lassan őrölnek, és néha megbicsaklanak. Valahol valakinek elkerülte a figyelmét, hogy a repülőtér biztonságos működéséhez nélkülözhetetlenek az úgynevezett pelengáterek, amelyek éjszaka a területen kívül fényjelekkel mutatták a gépeknek a kifutóra repülés irányát. Ezek a berendezések több helyrajzi számon Balatonalmádi közigazgatási területén üzemeltek. Pandur Ferenc polgármester szerint a város igényt tart erre az összesen mintegy hektárnyi területre, talán augusztusban erre is megszületik a kormánydöntés. Az almádi önkormányzatnál tudatában vannak annak, hogy a hasznosítási projektben nincs döntő szavuk, egyet is értenek az elképzelésekkel, de elsősorban nekik kell majd érvelniük a repüléssel kapcsolatos esetleges lakossági, üdülőtulajdonosi ellenvéleményekkel szemben. (népszabadság)