Még mindig téma a magyar közéletben az idei kétszintű érettségi, ráadásul ma tudják meg a diákok, hova is sikerült felvételt nyerniük. Az új érettségi tapasztalatairól Szarka Lászlót, a Vetési Albert Gimnázium igazgatóját kérdeztük.

Szarka László: – A kétszintű érettségivel kapcsolatos reakciók természetesek voltak, hiszen az emberek nagy része fél, vagy legalábbis tartózkodik az új dolgoktól. Ezt erősítette az is, hogy még az utolsó pillanatban is derültek ki új dolgok, problémák. A diákok nagy részében felmerült a kérdés, vajon megfelelnek-e az új követelményeknek, emellett kevés idő állt rendelkezésünkre, hogy a tanulókat felkészítsük a változásokra. Intézményünkben arra motiváltuk a gyerekeket, hogy minél több plusz pontot érjenek el, amire több lehetőség is adódott. Az emelt szintű érettségi akár 14 pontot is hozhatott, az egyes nyelvvizsgák pedig 7-10 plusz pontot is jelenthettek. Azt sulykoltuk a tanítványainknak, hogy aki ezeket a pluszokat vállalja, annak biztos nem lesz félnivalója. Az előzetes félelmek végül nem igazolódtak be. Gyakorlatilag az összes emeltszintű érettségit választó tanulónk jól teljesített, nagyon masszív ötösöket írtak (73 százalék - biológia, 86 százalék - matematika), és ezekhez jöttek a plusz pontok. Ilyen szempontból kedvező volt az idei érettségi a diákok számára. Egyébként nálunk a diákok 40 százaléka élt az emelt érettségi lehetőségével. Jó lenne, ha ez a szám a jövőben emelkedne.

Index: – Mi a véleménye a pontozási rendszerről? Sokak szerint képtelenség volt megbukni.

SzL: – Az érettségi pontozása – azt mondják – gyerekbarátra sikerült. Nem csak azért, mert 60 százalékos teljesítmény elegendő volt a jeleshez, hanem maga az értékelés is több szempont alapján történt. Ennek eredményeként eltünteti a tanulók közti különbségeket – a gyengébb tanulók jobban teljesítettek, mint ahogy a középiskolai hierarchiában elért osztályzatuk alapján vártuk volna. Emellett nehéz volt nagyon jó, 90 százalék feletti eredményt elérni. Iskolánkban nem hogy buktatás nem volt, a kettest is nehezen „hozták össze”. A közepes teljesítményt szinte mindenki elérte.

Index: - Összességében milyen tapasztalatokat szereztek az elmúlt hetekben?

SzL: – Az említett pontozással, illetve az értékeléssel kapcsolatban fogalmaztak meg észrevételt a kollégák, de látszik a jelenlegi érettségi előnye is, miszerint a készségeket igyekszik támogatni. Az OM statisztika szerint egyébként két-három tizeddel jobban teljesítettek a diákok ebben az évben.

Index: – Mennyi plusz munkát jelentett az idei érettségi lebonyolítása?

SzL: – Megnőtt az írásos adminisztráció mértéke, amihez jól alkalmazkodtak a kollégák. Problémát jelentett az eredményeket továbbító szoftver használata. Ez összeköttetésben állt az Országos Felvételi Irodával, hogy később ennek segítségével tudják meghatározni az egyetemek a felvételi pontokat.

Index: – Emelkedtek a költségek?

SzL: – Az új tantárgyak mellett új írásbeli követelmények is megjelentek – például történelemből. Korábban a központi normatívából egy tanuló után tízezer forintot kapott az intézmény. A tavalyi példát figyelve ez úgy nézett ki, hogy normatívából egymillió forinthoz jutottunk, amihez a városi önkormányzat adott 800 ezret. Idén a normatív összeg nagyjából megmaradt, azonban megnövekedtek a bérköltségek, ami azt jelenti, hogy egymillió forint felett kell hozzátenni a bérekhez középszintű érettséginél. Itt utalnék egy másik problémára. Rendkívül igényes feladat a dolgozatok kijavítása, aminek díjazása a minimálbér szerint történik. Elmozdulásra lenne szükség a diplomás minimálbér irányába, mert nagyjából annak összege fedné le a befektetett munka értékét. Több kollégától hallottam, hogy ha jövőre az emelt szintű érettségiknél marad a jelenlegi díjazás, akkor nem vállalják a közreműködést.