A legnagyobb károkat idén Veszprém megyében okozta a gyapjas lepke hernyója, de Pest megyében, így Vác és Nagymaros környékén is sok növényt rágtak tarra ezek a lények - nyilatkozta lapunknak Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa.

A gyapjas lepke tavaly 110 ezer hektárnyi erdőben okozott kárt, ebben az évben ennél is nagyobb területet károsított. Hogy pontosan mennyit, az nagyjából egy hónap múlva derül ki. Ekkor összesítik az országos adatokat. Az őshonos lombfogyasztó faj - általában cseresekből és kocsányos tölgyesekből indul támadásra - néhány kivételtől eltekintve a legtöbb erdei növényt lerághatja. Egyhektárnyi terület védekezési költsége elérheti a 15 ezer forintot. A gyapjas lepke ellen nem lehet minden olyan területen védekezni, amelyen előfordul a kártevő, ugyanis ebben az esetben más élőlények is elpusztulnak. (A tölgyesekben 450 lombfogyasztó fajt ismernek.) Mint arról lapunkban beszámoltunk, védekezni főként friss faültetvényeknél és lakott területek közelében található erdőknél érdemes. A megfelelően kezelt erdők túlélik a rágást, az elhanyagoltak azonban nem.

A legnagyobb károkat idén Veszprém megyében okozta a gyapjas lepke hernyója, de Pest megyében, így Vác és Nagymaros környékén is sok növényt rágtak tarra ezek a lények. Azon helyek sincsenek biztonságban, amelyeket eddig megkíméltek a hernyók. Csóka Györgytől, az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársától megtudtuk: ebben az évben a Mátrában is nagy területen pusztított a hernyó, illetve a nem tipikus kárterületként ismert Bükkben is jelentős volt a kártétel. A gyapjas lepke az erdőkárjelző rendszer 1961-es működése óta tavaly károsított legnagyobb területen, előtte az 1995-ös 34 ezer hektáros elterjedési mutató vezette a listát.

Jó hír, hogy a veszprémi lepkepopuláció a szakember szerint egy vírusfertőzés miatt összeomlik. A lepke drasztikus létszámingadozása egyébként természeti jelenség, ezért katasztrófáról nem lehet beszélni. Mindig volt hernyókár, csak annak mértéke változik évről évre. Az aszályos évek egyre gyakoribbá válásával azonban számolni kell a probléma sűrűbb megjelenésével.

Csóka György meggyőződése, hogy 2005 volt a csúcsév, jövőre már jóval kisebb területen rágnak majd a hernyók. Pár évig nem hallunk majd a gyapjas lepkéről. Nagy valószínűséggel 2011-12-ben támadnak majd újra csapatosan ezek az élőlények. (népszabadság)