Szevasz, halihó. Baszki de rég láttalak! Mi van veled? Kösz, én is megvagyok, gályázom ezerrel, de legalább élvezem. Család? Nem mondod! Ő a te fiad? Hány éves? Már hat? Szépen vagyunk, jól belehúztál, gratulálok. És az asszony? Micsoda? Tavaly váltál? Hát te aztán nem kispályázol!

Gáz. De legalább nem ammónia-ampulla. Emlékszel, mikor másodikban a szomszéd osztály ajtajába tettünk egyet, és maga a Brutallicus robbantotta szét, amikor maga után becsapta az ajtót! Gyermekkori karácsonyok! Na Pelikán, maga mit iszik? És a kisrác? Álljunk sörbe, közben is dumálhatunk.

Hát ja, én még nem csaptam a lecsóba, tudod: nőtlen vagyok de nem független. Együtt élünk - már amikor itthon vagyok -, de még nem saját kéróban. És te? Márkón építkeztél? Ilyen jól megy? Ja hitelből. Az asszony meg lelépett a főnökével? Szép. De legalább nálad a gyerek. Aha, szóval beköltöztetted anyád, hogy tudjon rá vigyázni. Úgy jó, ha zajlik.

És amúgy mivel foglalkozol? Értem. És olyan jó, amilyen jól hangzik? Sejtettem. Hát én sem tanár lettem. Illetve félig, egy biztosítónál vagyok tréner. Hosszú, inkább igyunk. Úgy jó az ulti, ha piros, úgy szép a magyar, ha részeg… és a többi.

Kiről mit tudsz? Itt van a Laca is? Így lepukkant, nemá’, hogy drogos lett. Remélem, csak részeg volt. Hát lehet, hogy ezzel jár a jogi egyetem. Na mindegy, inkább igyunk. Add már meg a mobilod, ki tudja, hátha majd egyszer.

Hagyjuk a sablonokat, fölöslegesen minek ígérgessünk. Mennem is kell, mert a germánokat meg akarom nézni, de előtte halózok valamit. Nektek meg jó utat. Talán nem kell újabb nyolc, hogy találkozunk.

Remélem akkor jobban fogok rá emlékezni…