Enyhén szólva is gyér érdeklődés mellett zajlott Veszprémben az a tájékoztató, amit Veress József, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára tartott a II. Nemzeti Fejlesztési tervről. A kibővített elnökségi ülésként meghirdetett rendezvényen az elnökség épphogy határozatképes volt, a meghívottaknak pedig csak töredéke jött el. Tovább >>>

Pedig a téma ugyancsak fontos, ez az államtitkár szavaiból egyértelműen kiderült. Egy olyan program előkészítése zajlik, amelyik évekre meghatározza az ország sorsát. Veress József úgy fogalmazott: a következő három hónapban dől el, hogy a következő tíz évben hogyan fejlődik majd az ország gazdasága! Magyarország az Európai Unió tagjaként 2007 és 2013 között előreláthatólag több mint hatezer milliárd forintnyi közösségi fejlesztési támogatásra lesz jogosult. A hazai saját erővel együtt ez a hétéves időszak minden napján több mint hárommilliárd forint fejlesztési forrás hatékony felhasználását teszi lehetővé. Ez hatalmas feladat, amelyre nem csak a kormány készül, de készülnie kell(ene) a társadalom egészének is. Az uniós források igénybevételéhez terveket kell készítenünk: 2006 elejére össze kell állítanunk a legfontosabbakat: a fejlődés fő irányait kijelölő országstratégiát (ez lesz a II. Nemzeti Fejlesztési Terv), valamint a pénz felhasználásának részletes szabályait meghatározó központi és regionális operatív programokat.

- A II. Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában négy nagy forrást szeretnénk együtt látni és együtt kezelni – mondta el az államtitkár. – Ezek: az Uniós fejlesztési források, a hazai költségvetési fejlesztési források, a hazai magánbefektetések (amelyek messze a legnagyobb mennyiséget jelentik) és a külföldi működőtőke beáramlása). Azt kell eldöntenünk, hova koncentráljuk ezeket.

- Az alapvető elvárás, hogy e források elsősorban a tudásalapú gazdaságban hasznosuljanak. Ez nem egyszerű szlogen – világított rá egy érzékletes példával –, mert míg a XX. század elején egy átlagos piaci termék 10-20%-át adta a tudás, a többit a nyersanyag, az energia, a munkaerő ára, addig mára ez az arány megfordult; mára egy átlagos piaci termék értékének 80-90%-át a tudás, az információ, a know-how adja.

- Ha Magyarország, vagy Magyarország cégei úgy döntenének, hogy ők a XX. század elejének megfelelő termékeket és szolgáltatásokat kívánnak előállítani, akkor arról is döntenének, hogy a magyar termékek profittartalma nagyjából ötöde legyen a fejlett országok termékeiének – jelentette ki Veress József. – Nyilvánvaló, hogy ezt nem vállalhatjuk fel.

A fő cél az életminőség javítása, s ezt úgy tudjuk elérni, hogy versenyképesebbé tesszük a gazdaságot, fejlesztjük az infrastruktúrát, oktatást, egészségügyet, stb. Ily módon tehát mindenki – egyén, vállalkozás, intézmény – egyaránt érdekelt egy jó Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában és megvalósításában.

- Ha ezt a folyamatot jól csináljuk meg, akkor Magyarország 2015-ig olyan országgá válik, ahol az emberek hosszabb, egészségesebb, tevékenyebb életet élnek, ahol hatékony regionális és kistérségi szerkezet alakul ki, ahol a foglalkoztatottak száma jelentősen megnő, ahol a civil szerveződések a polgárosodás nyomán számban és minőségben erőteljesen felerősödnek, ahol a városiasodás felgyorsul, ahol a társadalmi versenyképesség megerősödik, a tudásalapú gazdaság erőteljessé válik, ahol a kis- és középvállalati szektor gyors fejlődése következtében egészséges gazdasági szerkezet alakul ki, és ahol minden megalapozza az életminőség javulását és az Európai Unión belül az ország térségi vezető szerepét – jelentette ki az államtitkár, aki végezetül reményét fejezte ki, hogy a most megindult társadalmi párbeszédben megállapodás születik arról, hogy mi az a jövőkép és mi az a négy-öt kiemelt fő fejlesztési irány, amely mentén igazán hatékonyan tudunk előrejutni. (Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara)