Natessék. Már megint nyár van, azaz nyár lenne, ha tíz fokkal több lenne. Pár nap vagy hét múlva kezdődik a szünet. Nekem már elkezdődött, végeztem a vizsgákkal, itt van a szabadság, vakáció, relaxáció vagy cirkuláció, végre, végre, végre. Most pihenjünk itt meg egy szóra – valami bezárul, meg valami kinyílik.

Elpakoltam a jegyzeteket, szépen, felcímkézve, kiköltöztem az albiból - már csak pár holmiért kell visszamenni. A lakótársam jövőre elutazik - egy évre. Ahogy rakodtunk a szobában, előkerültek emlékek, képeslapok, ajándékok, ellopott plakátok, borosüvegek… Néhány óra múlva már csak a fehér falak meredtek ránk, üres lett a lakás. Elcsomagoltunk egy évet.

A legtöbb barátommal már csak szeptemberben találkozom. „Mit csinálsz a nyáron? Majd hívj fel, bármikor eljöhetsz hozzám Győrbe/Pestre/Fehérvárra/Pécsre/Szombathelyre…” Na igen. Mindenki ezerfelé, talán az egyetlen közös pont a Sziget lesz, vagy a Volt, vagy valami őrült házibuli. Tele vagyok én is tervekkel: utazás, nyaralás, sörözés régen látott otthoni ismerősökkel, fogyókúra, futás reggelente, lottó, strand, répalé. Hát igen.

Aki még tanévekben számol, annak a június a legszebb – szandálban és napszemüvegben beleugrani a nyárba, a Balatonba gondtalanul, esetleg meztelenül – nincs is ennél önfeledtebb időszak. Van új bikinim, meg új papucsom, meg új hajszínem, mert az egész regeneráció vagy reinkarnáció, reneszánsz, re- és re- és re-, esetleg re-tro-, de csak az öltözékben…
Felírni a táblára a nagy „V”-t, aztán kijutni a kapun, és nem nézni hátra, carpe diem, dolce vita meg mindenféle furcsa idegen kifejezés…

Kedves bajtársak! Kitartás, mire vége a sulinak, elszállnak a felhők is, aztán lehet sörözni a parton orrvérzésig! Sok szeretettel kívánok mindenkinek szépséges, szerelmes, szeretkezős, szórakozós, szőrtelenítős szünidőt!