Kedves Olvasóink!

Az Index Veszprém - karöltve a Veszprém Presszó hetilappal - folytatja Mérce című rovatát, melyben várjuk szavazataikat.

Aktuális kérdésünk:
Ön szerint ráférne egy vérfrissítés a Táncfesztiválra? Pl.: nyitott, szabadtéri programok, több társművészet, új zsűri?

Amennyiben ötletük van, hogy milyen téma kerüljön a szavazásba, kérjük, írják meg azt nekünk a veszprem@index.hu, illetve az info@veszprempresszo.hu címen.

Vélemény
Gáspár Gábor, a fesztivál egyik fotósa

A versenyprogram tekintetében biztosan nem kell populárisabbá tenni a fesztivált. A közönség vagy befogadja a Táncfesztivál kínálta előadásokat, vagy nem, mindenesetre itt neki kell alkalmazkodnia, és megpróbálnia megérteni valamit belőlük. Talán ez a lényege az egésznek. Lehet, hogy némelyik darab nehezen emészthető, és lehet, hogy egy olyan ember, aki nincs hozzászokva ehhez a nyelvhez, nehezen fogadja be a táncszínházat, mégis azt hiszem, a fesztivál idővel kinevelhet egy táncot érteni képes közönséget.
Tovább >>>

Most itt ülünk a Játékszín büféjében, főleg táncosok, fotósok, kritikusok, és én úgy érzem, ennél emberbarátibb közeg nem nagyon létezik. Azt kellene megéreztetni az „egyszerű” nézőkkel valahogy, hogy ebben nekik is részük lehet. Itt bármelyik táncoshoz, koreográfushoz és rendezőhöz leülhet bárki, és biztos lehet benne, hogy az illető szóba fog állni vele. Ez a kulcsa ennek a fesztiválnak, de azt nem tudom, hogy mennyire kell vagy lehet ezt nagyobb közönség elé vinni. E műfaj alkotói és élvezői meglehetősen szűk réteget tesznek ki, és nem gondolom, hogy a fejlődés a fesztivál esetében azt jelentené, hogy ezen az egy héten minden kocsmának tovább kellene nyitva tartania, vagy hogy sörsátoros, monstre rendezvényekkel kellene a fesztiválközönséget növelni. Ez a rendezvény nem erről szól.
A válogatás az egyik bírálható pontja a fesztiválnak, de a bekerülő darabok listáját mindig is vitatni fogják. Erre, gondolom, a válogató - idén Fuchs Lívia - fel is van készülve; ez a szerepével jár. A szelekció csak szubjektív lehet, és nyilván nem tetszhet mindenkinek. Az előadásokat én csak a fotós szemével tudom nézni, és meg kell mondanom, az idei darabokat borzasztó nehéz fényképezni.
Amin mindenképpen változtatni kellene, az a fesztivál plakátja, mely egy hetvenes évek elején készült Keleti Éva fotó. Akkor ez a kép jelentős fotográfiai teljesítmény volt, ám a tánc formái azóta óriásit változtak, így a kép egyáltalán nem jellemzi azt, miről szól ma a tánc, és milyen ez a fesztivál.