Hat évvel ezelőtt lépett életbe a nemdohányzók védelmét szolgáló törvény, 2003-ban pedig elindult a Nemzeti Népegészségügyi Program. Vajon elérték céljukat ezek a változások? Kérdésünkre Dr. Kolaj Ágnes, városi tisztifőorvos válaszolt.

Dr. Kolaj Ágnes: – A nemdohányzók védelméről szóló törvény, illetve a különböző, speciális munkahelyekkel kapcsolatos rendeletek szabályozzák a munkahelyeken, közintézményekben, vendéglátóhelyeken történő dohányzást. Az alapelv minden esetben az, hogy a nemdohányzók egészségvédelmét biztosítani kell, a dohányzók csak az erre kijelölt helyen gyújthatnak rá. Ezeket a helyiségeket kizárólag a dohányzás céljára használhatják, tehát nem lehet folyosót, közlekedőt, étkezőt vagy például öltözőt dohányzóhelynek kijelölni. Méretét az igénybevevők számát tekintve kell meghatározni, illetve biztosítani kell a megfelelő szellőzést… és nem utolsó szempont a kulturáltság. Ha nincs lehetőség külön dohányzóhely kialakítására az épületen belül, akkor szabadtéren kell dohányzóhelyet kijelölni. Arra is van példa, hogy az intézmény kollektívája egyöntetűen kijelenti: nemdohányzó munkahelyet, intézményt szeretnének. Ebben az esetben a fenntartónak, vezetőnek nem kötelező dohányzásra kijelölt helyet biztosítania.

Index: – A vezető önhatalmúlag nem dönthet úgy, hogy nemdohányzónak nevezi ki az intézményét?

KÁ: – Nem. Ha már egy ember igényli a dohányzóhelyet, biztosítani kell számára. Azt azonban megteheti, hogy a szabadtéren jelöli ki, ha az épületben nincs megfelelő hely.

Index: – Milyen büntetések szabhatók ki, ha valaki vét a törvény ellen?

KÁ: – Arra, aki ezt a törvényt, illetve az ez alapján kialakított ágazati jogszabályokat megszegi, vagy egészségvédelmi, vagy pedig – ha rá a munkavédelmi törvény előírásai vonatkoznak – munkavédelmi bírság szabható ki. Ha hiányzik egy tiltótábla, vagy nem megfelelő helyen jelölték ki a dohányosoknak fenntartott helyet, egészségvédelmi bírsággal büntethetünk, ami 50 ezertől 100 ezer forintig terjed. Ha egyvalaki nem a megfelelő helyen gyújtott rá, akkor az a személy maximum 30 ezer forint büntetéssel sújtható. Más a helyzet, ha a dohányzás a biztonságos munkavégzést zavarja, ekkor a bírságoknál a munkavédelmi törvényt kell alkalmazni, aminek díjtétele jóval nagyobb, 50 ezertől 10 millió forintig terjed.

Index: – Hogyan folynak az ellenőrzések, milyen gyakoriak?

KÁ: – Két évvel ezelőtt indítottunk úgynevezett „dohánykommandókat”, amikor kifejezetten ennek a törvénynek a betartását ellenőriztük. Tavaly óta a rutinellenőrzésekbe épült be az egészségvédelmi ellenőrzés.

Index: – Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek?

KÁ: – Az intézményfenntartók igyekeznek betartatni a törvényt, a szándékos jogszabálysértés nem jellemző. Ott lehet hiba, hogy rosszul értelmezik a törvény ide vonatkozó passzusát, és rosszul jelölik ki a dohányzás helyét. Olyan természetesen előfordult, hogy a dolgozók vagy éppen abban az intézményben a szolgáltatást igénybe vevők a tiltott helyeken gyújtottak rá. Elvétve egy-egy ilyen szabálysértéssel találkoztunk, ezt tükrözi, hogy az egészségvédelmi bírságok száma alacsony. Az ellenőrzésből azonban kimaradnak a közlekedési eszközök – vonat, állomások –, mert ezek nem tartoznak a rutinellenőrzési körünkbe. Ide a jövőben is akciókat szervezünk.

Index: – Menyire igényesek a dohányosoknak kijelölt helyek?

KÁ: – Ez függ a dohányosok számától, illetve az épület adottságaitól. Új létesítmények kialakításánál annyit minden esetben megteszünk, hogy már tervszinten felhívjuk erre kérdésre a befektető figyelmét.

Index: – 2003-ban útjára indult a Nemzeti Népegészségügyi Program. Ennek mi a lényege?

KÁ: – A népegészségügyi program jelenlegi szakaszában kiemelt szempont többek között a dohányzás megelőzése – elsősorban az olyan intézmények füstmentessé tétele, ahol gyermekek vannak. A jelenlegi törvényi előírás szerint igény esetén az iskolákban is kijelölhető dohányzásra hely, azzal a megkötéssel, hogy 18 év alatti gyermek szülői beleegyezéssel sem gyújthat rá. A célunk az, hogy ezekben az intézményekben a dolgozók – példát mutatva – a kijelölt helyen se dohányozzanak.

Index: – Mikorra valósulhat meg a füstmentes iskola?

KÁ: – Ez szándék kérdése. Az iskolákban többek között egészségnevelési feladatot is el kell látni, erről meg kell győzni a pedagógusokat. De ugyanez elvárható lenne az egészségügyi intézményekben is.

Index: – Elérte célját a törvény?

KÁ: – Elmondható, hogy amióta csak kijelölt dohányzóhelyeken lehet rágyújtani, csökken a dohányzások száma. A munkahelyeken megkövetelik, hogy munkaidőben dolgozzanak az emberek. Amíg például valaki a saját asztala mellett gyújthatott rá az irodában, nem akadályozta a munkáját, de most, hogy ki kell mennie a kijelölt helyre, a munkaidejéből vesz el hosszú perceket. Ennek következtében indirekt módon csökkent a rágyújtások száma. Ezt a dohányosok ismerik be.

Index: – Mi a helyzet a vendéglátóhelyekkel?

KÁ: – Az alapszabály az, hogy ahol ételkészítés, kiszolgálás történik, tilos a dohányzás, dohányzó vendéghelyeket kell kijelölni. A szerencsés az, ha erre külön teret biztosítanak, ahova a nemdohányzónak nem kell bemennie. A másik megoldás, hogy az asztal fölött elszívó berendezést működtetnek. Sajnos kevés a kifejezetten nemdohányzó vendéglátóhelyek száma, de nyilván a vendégek igénye miatt alakul így.

Index: – Várható valami változás a törvényben?

KÁ: – Nem tudok róla. Szerintem épp eléggé szigorú. A kitűzött célnak – hogy a nemdohányzókat védje – megfelel.