Idén vezetik be az új, kétszintű érettségit, amely jelentősen átalakítja az oktatás korábbi rendszerét. A pedagógusok felkészítését megyénkben a Megyei Pedagógiai Intézet koordinálta. Kaiser Márta, az intézmény igazgatója tapasztalatokról, félelmekről, tévhitekről beszélt.

Index: – Mi a pedagógiai intézet feladata az új érettségi rendszerrel kapcsolatban?

Kaiser Márta: – Az intézet feladatkörébe a pedagógusok továbbképzése, szakmai munkájuk segítése tartozik. Az Oktatási Minisztériummal és a suliNova Kht.-val együttműködve akkreditált tanfolyamokat szervezünk a kétszintű érettségin közép- és emelt szinten vizsgáztató pedagógusok részére 11 tantárgyból. Az Oktatási Minisztérium a továbbképzési programban való részvételhez normatív támogatást biztosított a középiskoláknak

Index: – Miről szólnak ezek a képzések?

KM: – Egyfelől elméleti ismereteket nyújtanak az érettségihez kapcsolódó alapvető jogszabályokról, a kétszintű érettségi filozófiájáról, a tantárgyak vizsgaleírásáról, követelményrendszeréről. Az új rendszer mindenképpen szemléletváltást, a tananyag feldolgozásában új eljárásokat követel a pedagógusoktól. A képzés másik része gyakorlati jellegű: a vizsga közép- és emelt szinten való működésének, a feladattípusoknak és az értékelési metodikáknak a gyakorlása.

Index: – Mikor kezdődtek az előkészületek?

KM: – Az első ilyen képzéseket 2004 májusában szerveztük.

Index: – Mikor vált egyértelművé az új vizsgáztatási rendszer bevezetése?

KM: – Tulajdonképpen egyidős a jelenleg érvényes oktatási törvénnyel. Bár sokszor volt róla szó, hogy idővel megváltozik, eltörlik, de jogszabályi utalás nem következett be. A cselekvő felkészülés az utóbbi két, két és fél évben indult meg. Az iskoláknak, a pedagógusoknak, a tanulóknak is nagy kihívás, hogy a konkrét vizsgakiírás, az egész érettségi logisztikai rendje, a vizsgafeladatok tematikája az utolsó másfél évben körvonalazódott ki. Magamból kiindulva, egy ilyen nagyformátumú változás esetében az ember akkor lenne nyugodt, ha teljesen körülhatárolt és lezárt „csomagot” kapna kézhez, azonban a hónapok alatt sok minden változott, nyilván ez okozott egyesekben bizonytalanságot, félelmet.

Index: – Elmondható, hogy idén gyökeresen megváltoznak az elvárások?

KM: – Petőfi Sándor születési dátuma, költészetére jellemző vonások ugyanazok maradnak, mint tavaly, de a kérdésfeltevés, a feladatok közelítésmódja újszerű. Kevésbé épít a megtanult ismeretek felidézésére, sokkal inkább a gyakorlati felhasználás képességét várja el a tanulótól. A legnagyobb változás az, hogy az érettségi egyben felvételi vizsgának is minősül. Felmerült az igény, hogy jó lenne az európai normákhoz igazodva egy olyan vizsgával lezárni a közoktatásban való részvétel időszakát, ami egyben belépést is jelent a felsőoktatásba.

Index: – Ehhez emelt szintű vizsga szükséges?

KM: – A felsőoktatási intézmények 2003-ban úgy nyilatkoztak, hogy a felvételinél nem ragaszkodnak az emelt szintű érettségihez. Akkor minek a két szint? – kérdezték sokan. Ezt a dilemmát a minisztérium úgy hidalta át, hogy maradtak az eredeti elképzelésnél, azonban az emelt szinten érettségizők plusz pontokat is szerezhetnek bizonyos teljesítmény elérését követően. Tehát az érettségi – mind a két szinten – egyúttal felvételi vizsga is. Fontos változás még, hogy az eredeti érettségi bizonyítványt korrigálni tudja a diák – lehetőség lesz arra, hogy egy úgynevezett ismétlő érettségi vizsgával jobb eredményt érjen el egy-egy tantárgyban. Ezen kívül alkalom nyílik még szintemelésre, illetve kiegészítő vizsgára is.

Index: – Hány évig van lehetőség például javításra?

KM: – Ezt nem szabályozza a jogszabály, de térítésköteles lesz.

Index: – Akkor ez magába foglalja azt is, hogy valaki minden évben javítóvizsgát tesz egy-egy tárgyból, aminek eredményeként öt év múlva akár tiszta ötös bizonyítványa is lehet – hiszen egy tantárgyra könnyebb felkészülni egy év alatt…

KM: – Benne van ez a lehetőség is. Persze ez szemléletbeli változást igényel. Ugyanis mi a lényeges? Az, hogy az adott pillanatban mit produkál a diák, vagy pedig az, ha utána rádolgozik, s ennek eredményét az érettségi bizonyítványba illesztett tanúsítványokkal igazolni tudja…?

Index: – Egyes felsőoktatási intézmények kérhetnek külön felvételi vizsgát?

KM: – Nem. Csak alkalmassági vizsgát követelhetnek meg.

Index: – Mitől tartanak a legjobban a pedagógusok?

KM: – Az oktatás jó értelemben vett konzervatív rendszer. Ebben mindenféle változás „izgalmat” okoz. Az érettségire való felkészülés az elmúlt másfél évben erősödött fel. Folyamatos korrekciók, változások tarkították ezt az időszakot, ami a pedagógusokat zavarta.

Index: – Mi a személyes véleménye az új rendszerről?

KM: – Azt gondolom, hogy nem jó, nem rossz, hanem szükségszerű, noha a pedagógusok jelentős része rendkívül nagy fenntartásokkal fogadta. Ma a 18 évesek 80 százaléka tesz érettségi vizsgát – s napjainkban már másfajta ismeretek és képességek is szükségek ahhoz, hogy valaki az életben eredményesen tudjon boldogulni. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a magyar oktatás – több mint 150 éves érettségi hagyományaival is igazolt – értékei megmaradjanak, tovább éljenek az új rendszerben.