Bár a Bakonyt idén jobban fenyegeti a gyapjaslepke invázió, mint a Balaton-felvidéket, azért a parton is fel kell készülni a védekezésre. Nagy Krisztinát, a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat növényvédelmi előrejelzőjét az általuk végzett vizsgálatokról, eredményekről, a jelenlegi helyzetről és a kiskertekben ajánlatos védekezési eljárásokról kérdeztük.

Nagy Krisztina: - Nagyon régóta jelen van Európában és Ázsiában is a gyajpaslapke, tehát Magyarországon őshonosnak mondható. Károsítási helye 2003-ig nem terjedt tovább az erdő határain túl – nem pusztította a kultúrnövényeket, házikerteket. Azért Veszprém megyében kezdődött a tömegszaporodás, mert Magyarország itt található gazdanövényének – a cseres-tölgyesnek – legnagyobb állománya. A felszaporodás oka a szárazság is – ugyanis szárazabb évjáratok után bekövetkezik kisebb-nagyobb gradáció (túlszaporodás). Legutóbb 1995-ben figyeltük meg ezt a jelenséget, tehát nagyjából tízévente ismétlődik meg az invázió. 2003-ban tapasztaltuk először azt, hogy a gyapjaslepke elhagyta az erdőt, ekkor dísznövényeken és gyümölcsösökben károsított – kisebb mértékben. 2004-ben teljesedett ki a gradáció, ekkor már az erdőterületeken kívül, a házikertekben is okozott gazdasági károkat.

Index: - Mivel táplálkozott a legszívesebben?

NK: - A házikertekben elsősorban a szilvaféléket és az almástermésűeket pusztította – de a rajzás kezdetén, a táplálékhiány miatt minden növényt felkeres, „megkóstol”, ha pedig ízlik neki, akkor lerágja. A szőlőtulajdonosok meg is ijedtek, de tavaly azt tapasztaltuk, hogy bár tömegével jelentek meg a szőlőkben, a rajzás elején nem fogyasztották a szőlőleveleket – úgy tűnik, nem volt elég ízletes számukra. A tölgy, az almás termésűek és a szilvafélék mellett a dísznövényeket is pusztították, de a táplálék fogyása miatt a tűlevelűekre és a szőlőre is ráfanyalodtak. Szerencsére ez a túlszaporodás utolsó fázisában történt, így nem tudták tarrá rágni az ültetvényeket. Veszprém megye gyümölcsöseiben sem okoztak nagyobb kárt, hiszen ezeket a terülteteket felügyeljük, és a tulajdonosok rendszeresen védekeznek a kártevők ellen.

Index: - Tavaly nem zárult le a túlszaporodási időszak?

NK: - A gradáció nem csupán egy évig tart, számításunk szerint minimum két-három évig elhúzódik ez a folyamat.

Index: - Mi a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat feladata ebben az ügyben?

NK: - Feladatunk az előrejelzés, annak vizsgálata, hogy meddig terjedhet a felszaporodás. Kielemezzük, hogy mi befolyásolja a károsítók egyedszámát, hogy az időjárás miként alakítja a gradációt, illetve, hogy a hasznos élő szervezeteknek milyen szerepük lehet a túlszaporodás összeomlásában.

Index: - A gyapjaslepke természetes ellenségei nem tudnak „megbirkózni a rájuk váró feladattal”?

NK: - A madarak hasznosak lehetnek, de kevés faj van, amelyik kedveli a tojásokat tartalmazó szőrös csomókat. Sokkal fontosabbak az ízeltlábúak, például az aranyos bábrabló komoly pusztítást végzett a lárvákon és a bábokon is. A fürkészlegyek, fürkészdarazsak, ragadozó poloskák a bábok, tojások parazitáiként ritkítják a gyapjaslepke-tömeget. De a legnagyobb ellenségük maga az időjárás lehet. Ezért azt is vizsgáltuk, hogy a tél milyen hatással volt a tojáskora.

Index: - És mit tapasztaltak?

NK: - A gyapjaslepke sajnos kiválóan alkalmazkodott a Kárpát-medence klímájához. A tojásokban tápanyagot halmozott fel, ez a februári hidegben hamar elhasználódott, ezért idén sokkal hamarabb kelnek a lárvák – azaz már most az egész megye területén kibújtak/nak petecsomókból. A legfrissebb információ szerint Halimbán már rágják a zöld lombot. Amikor a hőmérséklet eléri a 20 fokot, a hernyók aktivizálódnak, és felkeresik a tápanyagforrásokat – azaz kieresztenek magukból egy pókhálószerű szövedéket, és a szél segítségével szétszóródnak, tovaterjednek.

Index: - Mit lehet ellenük tenni?

NK: - Védekezni mindenképpen szükséges, erre külön programot dolgozott ki a tavaly ősszel alakult gyapjaslepke munkabizottság. A védekezési stratégia az erdőkre, a lakott területeket övező erdősávokra és belterületekre vonatkozik. Ezt tartalmazta a minisztériumnak beadott előterjesztés.

Index: - Mivel védekeznek a hatóságok?

NK: - Olyan szert választottak ki az erdészeti szolgálatok a nemzeti parkkal és a növényvédelmi szolgálattal egyeztetve, amely melegvérűekre nem hat. A készítmény gátolja a kitinszintézist, azaz az erdőben jelenlévő lárvastádiumban lévő károsítók ellen hat, tehát megkíméli az egyéb élő szervezeteket, például a madarakat. A szert helikopterről permetezik ki a lombozatra – ezért kell várni még, amíg az erdő legalább 30 %-ban kilombosodik –, a lárva táplálkozik a levelekből, a szer bekerül a tápcsatornájába, felszívódik, és meggátolja a lárvabőr sejtosztódását, azaz a lárva nem tud tovább nőni, és belefullad a „bőrébe”. A hatásig legalább öt napot kell várni, de óriási előny, hogy a készítmény hosszú hatástartamú, azaz 20 napig nem kell újrapermetezni. A lárvák előbújása ugyanis körülbelül egy hónapig tart.

Index: - Mit tegyenek a kerttulajdonosok?

NK: - Mindenképpen érdemes védekezni a kiskertekben, ugyanis a fertőzöttség az erdőkön kívül is tapasztalható. Lakott területeken a légi kijuttatás nem engedélyezett, csak földi géppel végezhető a permetezés. A házikertekben szintén a kitinszintézist gátló szereket ajánlunk, például a Nomolt 15 SC-t, az Alsystin 25 WP-t, a Dimilin 25 WP-t, a Match 05 EC-t – ezekhez a készítményekhez a gazdaboltokban növényvédelmi végzettség nélkül is hozzá lehet jutni. Hosszú hatásuk mellett kímélik az egyéb élő szervezeteket. Idősebb lárváknál – 5,5–6 cm hosszúságnál – drasztikusabb szereket ajánlunk, például a Decis 2,5 EC-t, a Chinmix 5 EC-t és a Chinetrin 25 EC-t.

Index: - Milyen fertőzöttség észlelhető a Balaton-felvidéken?

NK: - A vizsgálatok alapján látható, hogy összességében kisebb, mint a tavalyi, mert a tojások nagy része elpusztult – még magunk sem tudjuk, miért. Emellett akadnak erősen fertőzött területek a Balaton-parton, ilyen például a Badacsony északi része, illetve Szigliget és Balatonfűzfő körzete – bár Fűzfőn a tojások lekaparásával enyhítettek a helyzeten. Gyengén fertőzött Balatonhenye, Révfülöp, Balatonederics – de ki kell emelnem, hogy minden településen védekezni kell, mert egy erősen fertőzött gócból a széljárás miatt szinte bárhova el tudnak jutni a lárvák. A belterületek védelmére az önkormányzatok pályázhatnak a minisztériumhoz, így a védekezés költségeit 100 százalékosan visszaigényelhetik.

Index: - Mitől omolhat össze a gradáció?

NK: - Számítunk a parazitoidok (a lepke kártevőinek) elszaporodására – emellett az időjárás változása, illetve sok esetben a táplálék hiánya is okozhatja az összeomlást. Folyamatban lévő vizsgálataink erre a kérdésre keresik a választ.