A gyapjaslepke hernyója minden eddiginél nagyobb területen szaporodott el ebben az évben térségünkben. Ennek okairól, a védekezés módjáról Vaspöri Ferencet, az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatóságának igazgatóját kérdeztük.

Vaspöri Ferenc: - Nagy-Britannia kivételével egész Európában megtalálható a gyapjaslepke. Sőt, Ázsia, valamint Afrika északi részén is megélnek. Gyakorlatilag őshonos fajjal állunk szemben. 1960 óta működik Magyarországon az erdővédelmi jelzőszolgálat, tehát 45 éve rendelkezünk adatokkal arról, hogy az egyes években milyen volt a fertőzöttség. Ez azt mutatja, hogy 8–10 évente jelennek meg tömegesen. Egyébként a legtöbb rovarra jellemző, hogy bizonyos időszakonként túlszaporodnak. Mivel őshonos élőlényről van szó, számos természetes ellensége van, amelyek tömegszaporodása követi a gyapjaslepkéét, és ezért gyakorlatilag 2–3 év alatt a túlszaporodás összeomlik. Tehát védekezés nélkül is jelentősen csökkenne a számuk – ezért az erdővédelmi szakirodalom a védekezést kifejezetten nem ajánlja. Csak rendkívüli esetben célszerű védekezni, például ha szükséges az erdőhöz közeli lakosság és kultúrnövényzet megvédése, emellett idegenforgalmi szempontok miatt, és gyengült állapotban lévő erdők esetén. A rovarok túlszaporodása rendszerint a hosszantartó, száraz, meleg időjárás után következik be. 2000-től 2003-ig rendkívül aszályos, csapadékszegény, meleg koranyarunk volt, s ez ideális körülményt teremtett a szaporodáshoz.

Index: - Tehát 8–10 évvel ezelőtt is nagy számban voltak jelen a lepkék?

VF: - 1995-ben történt a legutolsó tömegszaporodás. Akkor 34 ezer hektárnyi erdőrágást regisztráltunk, ami a jelenlegi harmadának felel meg. Rendszerint ugyanazokban a gócpontokban jelentkezett a fertőzés, gyakorlatilag a Devecsertől Uzsáig terjedő szakaszon, valamint Monostorapátiban, a Pécselyi-medencében és Zánka térségében. Itt összefüggő cseres és kocsányos tölgyes állományok élnek, s ez a gyapjaslepke hernyójának fő tápláléka. Egy hirtelen felmelegedés hatására keltek ki tavaly tavasszal a hernyók, a lomb azonban még nem fakadt ki, így a selyemszálas repítőkészüléküknek köszönhetően rábízták magukat a szélre, hogy zöldebb területek felé sodorja őket. Az ekkori erős déli szél a Magas-Bakonyig sodorta őket. Jelenleg Magyarpolánytól egészen Zircig fertőzött az erdőség.

Index: - Hol szükséges a védekezés?

VF: - Ezekben a nagyterületű erdőkben kell védekezni. A települési sajátosságok is ezt teszik szükségessé – Csehbánya, Farkasgyepű, Bakonybél belterülete gyakorlatilag közvetlenül erdővel határolt. Jelenleg mintegy 105 ezer hektár fertőzött – a térség teljes erdőterülete 174 ezer hektár –, ennek nagyjából 10 százalékára terjed ki a védekezés. Az oka pedig az, hogy az erdei életközösséget meg kívánjuk óvni. Úgynevezett szalonképes szerekkel dolgozunk, melyek a madarakra, halakra, emlősökre, növényekre nem veszélyesek, de nagyon sok hernyófajt elpusztítanak – ezek között ritka, védendő rovarfajok is akadnak, ezért csak a legszükségesebb területeken védekezhetünk. Egy teljes méretű permetezés nagyobb kárt okozhat, mint maga a hernyó.

Index: - Több ezer hektárról van szó. Milyen módszert használnak?

VF: - Az erdőterületeken csak helikopterrel lehet védekezni. A belterületeken, gyümölcsösökben alkalmazott módszer – hogy lekaparják a petecsomókat –, nyilván egy 35 méteres fán elképzelhetetlen. Ahhoz, hogy a felső koronaszint ne fogja fel a permetlét, a helikopter turbulenciájára van szükség. Fontos a védőszer megválasztása is. Amíg megfelelő anyag nem állt a rendelkezésre, szinte tiltották is védekezést, ugyanis ha a hernyóknak csak egy részét sikerül elpusztítani, a fennmaradóknak bőven jut táplálék, és akkor a következő évben ismét elszaporodnak. A legideálisabb védőszer egy kitinszintézist gátló anyag. Ez gyakorlatilag a hernyók növekedése közben szükségszerű vedlést gátolja meg, tehát nem okoz azonnali pusztulást. A következő vedlésig – 7–8 nap – tovább esznek. Ennek használatához 50–60 százalékos kifejlettségű lombozat szükséges – hogy egyáltalán legyen mire permetezni. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a hernyók megfelelő fejlettségi stádiumban legyenek – a szer csak a harmadik vedlésük előtt hatékony, amikor még kisméretűek. Összegezve, a védekezés időpontját több tényező is befolyásolja, és csak néhány nap áll a rendelkezésünkre.

Index: - Korábban arról szóltak a hírek, hogy nincs elegendő fedezet.

VF: - Országosan 450 millió forint biztosított a védekezésre, és ehhez még mintegy 100 millió forintot felajánlottak az erdőgazdálkodók. Nyugodtan mondhatom, hogy a védekezésnek nincs pénzügyi gátja. A hektáronkénti permetezés költségét 11 ezer forintban limitáltuk. Annak érdekében, hogy ezt az összeget tartani tudjuk, az állami erdőgazdaságok fogják a magánerdők területét is lepermetezni – ez gyakorlatilag a települések környékét érinti, illetve a gyengébb, idősebb állományokat.

Index: - Nem okoz problémát, hogy egyes területek kimaradnak a védekezésből?

VF: - Nem, mert a gyapjaslepke természetes ellenségei elpusztítják a nem permetezett területen károsító hernyókat.

Index: - Ezek szerint természetes jelenségről van szó. A médiának köszönhető a jelenlegi pánikhelyzet?

VF: - Tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy tavaly a média fújta fel a dolgot – de emellett nem maradt el a lakosság tisztességes tájékoztatása sem. Persze a nyár eleji uborkaszezon idején ismét előtérbe kerültek a hernyók. Ekkor már nem fáradoztak a hosszabb ismertetésekkel, inkább „horrort” akartak, el kellett adni a lapot. Különösen a német sajtó volt vevő erre, hogy otthon tartsa a Balatonra igyekvőket.

Index: - Mi várható jövőre?

VF: - Nagyon bízom benne, hogy a térségünkben nem ismétlődik meg a járvány. Persze ez nagyban függ az időjárástól is. Nem tudni, hogy lesz-e például erős szél, ami a még nem fertőzött Keleti-Bakony fölé sodorja a hernyókat.