Gyakran hangoztatott fogalom a sajtószabadság. Arra kerestük a választ, Magyarországon mennyire befolyásolja a szabad véleménynyilvánítást a politika, illetve a gazdaság. Mészáros Zoltán, a Radió Jam igazgatója osztotta meg velünk véleményét.

Index: - Mi jut eszébe a szólásszabadságról?

Mészáros Zoltán: - A rendszerváltás után megadatott Magyarországon a média- és szólásszabadság, a véleménynyilvánítás korlátlan lehetősége. Helyben viszont ez sokkal korlátozottabb – objektív okok miatt –, mint országosan. Helyi szinten mindenki ismeri a másikat, mindenki egy informális gazdasági, politikai, kulturális hálónak a része. Ha valaki elkezdi rángatni ezt a hálót, akkor úgy is leeshet róla, hogy valójában nincs is hozzá köze. Hazánk nagyon kicsi ország, mindössze tízmilliós piacként funkcionál, s ez befolyásolja a média szabadságát. Minél nagyobb a népességszám, annál nagyobb lehetőség adódik arra, hogy kereskedelmi alapokon is egy viszonylag korlátlanabb médiaszabadság jelenjen meg. Szélsőséges példa Amerika, de mondhatnám Franciaországot vagy Németországot, ahol a magyar viszonyokhoz képest tágabb a határa annak, amit meg lehet jelentetni a sajtóban.

Index: - Mi a helyzet a helyi médiumok tekintetében?

MZ: - A helyi televíziók és lapok nagy részét vagy az önkormányzatok adják ki vagy tulajdonosok bennük, vagy a megjelentetés a támogatásuk nélkül nem lehetséges. Ezzel kapcsolatban egyébként már vetettek fel jogi, alkotmányos aggályokat is… Kétségtelen, hogy a helyi lapok, televíziók valamekkora értékben – szinte mindenhol – önkormányzati finanszírozásúak. Arra is akad példa az országban, hogy az önkormányzat maga adja ki a lapot, vagy éppen megbíz erre egy társaságot. Ezek a médiumok a hatalomellenőrző funkciójukat – ami a sajtószabadsággal nagyon szorosan összefügg – egész egyszerűen nem nagyon gyakorolják. Ezek tények.

Index: - A kereskedelmi alapokon működő médiumokra ez nem vonatkozik?

MZ: - A kereskedelmi médiumoknál a határ nyilvánvalóan kitolódik, de nem gondolnám azt, hogy ott korlátlanok a lehetőségek. Ebben az esetben a véleménynyilvánítás szabadsága a gazdasági erőtől és az önállóságtól függ, és itt égető problémák észlelhetők Magyarországon, ugyanis irdatlanul gyengék a helyi médiumok. A gazdasági erejük gyakorlatilag nagyon korlátozott, a helyi reklámpiac önmagában képtelen eltartani komoly médiagazdaságokat.

Index: - Mi a helyzet a politikai befolyással? A Radió Jam-nak például sikerült megőriznie függetlenségét.

MZ: - Mindig is arra törekedtem, hogy mindegyik politikai oldallal jó viszonyban legyek, egyforma mértékben kapjanak megnyilvánulási lehetőséget. Magamat független személyiségnek tartom. Sokszor érzem úgy, mindezek ellenére, hogy mind a két tábor bizalmatlanul néz rám, ám ez engem nem zavar. Nem szabad egyoldalúan ábrázolni dolgokat, vagy eltolni az arányokat, mert hosszútávon nem éri meg. Szerintem ez az alapvetően normális viselkedés a médiában.

Index: - Nehéz függetlennek maradni?

MZ: - A rádión nincs akkora nyomás. Ezt azoktól a lapszerkesztőktől kellene megkérdezni, akik ezt jobban érzékelik. Néha olyan érzésem van, hogy nagyobb bátorságra, kurázsira lenne szükség. Egyértelmű, hogy a közhatalmat gyakorlók nem szeretik, ha őket kritizálják. Én se szeretem.

Index: - Megalakulhat egyszer szakmai alapokon álló média?

MZ: - A kérdés az, ki fogja finanszírozni. Lehet, hogy az állam, de akkor jönnek azok a problémák, amiket most látunk. Ha kikényszerül a piacra, akkor más jellegű nehézségek merülnek fel. Egy kereskedelmi médium többször is meggondolja, hogy negatív kritikát fogalmazzon meg bármelyik hirdetőjével kapcsolatban. Ismét kérdezhetjük: hol van a sajtószabadság?

Index: - Akkor minden marad a régiben?

MZ: - Várható változás, csak nem forradalmian. Fokozatosan, ahogy a médiagazdaság erősödni fog. Az emberek idővel elvárják, nem elégszenek meg a mai helyzettel. Beszédes példa, hogy a helyi értelmiség mennyire nem olvassa a helyi lapokat, vagy csak átfutja azokat, amolyan lokális kötelességtudatból meg a vágytól hajtva, hátha talál benne valami szellemi táplálékot. De nem. Hiányzik belőlük például a színvonalas publicisztika és a kritikus elemzés. Ez nagy hiányosság. Egy jelentős réteg nem találja meg a helyi sajtóban azokat az információkat, tartalmakat, gondolatokat, amikre nyilvánvalóan igénye lenne. Ezeket egyelőre az országos sajtóból szedi össze. Ez, reményeim szerint lassan, de biztosan meg fog változni. Sőt az átalakulás már elkezdődött: az internet gyakorlatilag korlátlan lehetőséget nyújt, bárki azt tesz fel, amit akar, akár álnéven is – bár nyomatéka, jelentősége a hagyományos médiumokhoz képest ma még csekély, de fokozatosan ez is formálódik.

Index: - Mi a külföldi gyakorlat?

MZ: - A nagyobb demokratikus múlttal megáldott országokban sokkal többet engedhet meg magának a sajtó. Nagyobb éllel, szabadabb kritikával írhat. S ezért nem kell Amerikáig menni, ahol ennek a szélsőséges elemei léteznek. Sokan azt mondják, hogy Amerika nem Európa, és ez így van. Nálunk nemhogy minisztert vagy államelnököt… a sajtó nem buktatott még meg senkit. A tengerentúlon köztudottak ezek az ügyek. Megtehetik. Rengeteg a hirdető, nagy a piac. Magyarországon politikailag két érdekcsoport küzdelméről szól a közélet, és gazdaságilag sem olyan nagyon sokrétű sem a helyi, sem az országos piac. Két jelentős hirdetői érdekcsoport sérelme jentősen megingathat még egy országos médiumot is.

cseli