Az egység és az elkülönülés is megjelent a megyeszékhelyen a nemzeti ünnepen tartott megemlékezéseken.

A Dózsa téri '48-as emlékműnél tartott városi megemlékezés ünnepi szónoka Dávid Ibolya, a Országgyűlés alelnöke, az MDF elnöke volt. Itt a város vezetői, a pártok és a civil szervezetek egyaránt képviseltették magukat. Délután a Színházkertben a Petőfi-szobornál a Fidesz, a KDNP és az MDF városi szervezete külön is megemlékezett a nemzeti ünnepről.

A megyei jogú város képviselő-testülete ünnepi közgyűléssel tisztelgett a hősök emléke előtt. "Az ünnep összeköthet, ha megértettük üzenetét, és szétválaszthat, ha csak felhasználni akarjuk nevét" - mondta Mesterházy Attila.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára beszédében sorra vette, mely rétegnek mit jelent, miről szól ma március 15-e. Kifejtette, egyaránt szól a lelkesült fiatalokhoz, a fontolva haladókhoz, a nemzeti és köztársasági érzületűekhez és a határok nélküli Európában gondolkodókhoz. Majd rámutatott, valamennyiünk előtt csak egy közös út áll, a nemzet felemelkedésének útja. "Ismernünk és tisztelnünk kell a múltunkat, de nem élhetünk abban" - fogalmazta meg.

A közgyűlésen Dióssy László polgármester átadta a város legrangosabb elismerését. Pro Urbe-díjban részesült dr. Vonderviszt Ferenc fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának titkára, a Veszprémi Egyetem nanotechnológiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a 103 esztendős dr. Mihálffy Ferenc, Veszprém város volt tisztiorvosa és Kun Lászó, a Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Club leköszönő ügyvezető elnöke.

A városházán és a Dózsa téren is a veszprémi Vetési Albert Gimnázium diákjai adtak alkalmi műsort, Oravecz Edit rendezésében. Lendületes produkciójuk mindkét helyszínen nagy sikert aratott, a közönség vastapssal jutalmazta.

Az egység kérdésével foglalkozott beszédében Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. Ránk nem lő senki, mi saját magunk lövünk egymásra - mondta. Majd egyértelműen mának szóló üzenetet fogalmazott meg: "Ezen a napon ne csak az jusson eszünkbe, hogyan ítélnek meg bennünket jövőre vagy négyévente. Jusson egy percre eszünkbe az is, vajon 157 év múlva mi áll majd rólunk a történelemkönyvekben! Nekünk ma már az is dolgunk, hogy a szabadság mellé rendet, az értékeket és a felemelkedés lehetőségét is hozzárendeljük." (napló)