Öt évvel ezelőtt az addig alvó Veszprémben megindult egy szellemi-kulturális pezsgés, az elmúlt években pedig már nagyszabású rendezvények sora jelezte, hogy a királynék városa felkészült egy európai szintű programsorozat megrendezésére - mondja Asztalos István veszprémi alpolgármester, az Európa kulturális fővárosa címre benyújtott veszprémi pályázat felelőse. Tovább >>>

Az alpolgármester által említett, összességében tízezernél is több látogatót vonzó rendezvények - a már hagyományosnak számító utcazene-fesztivál, a táncfesztivál, a Veszprémi Nyár elnevezésű programsorozat, valamint a Veszprémi Ünnepi Játékok - adták a bátorítást, hogy a város megpályázza az Európa kulturális fővárosa címet. A pályázatra való jelentkezés ötletét a képviselő-testületben ellenzékben lévő Fidesz-frakció vetette fel, ám a gondolattal az összes helyi politikai erő egyetértett. A város vezetőinek a pályázattal kapcsolatos lépéseihez eddig ellenszavazat és tartózkodás nélkül adott felhatalmazást a közgyűlés.

A királynék városaként is emlegetett Veszprémnek a pályázata a Jokesz Antal helybeli fotóművész által megfogalmazott alapkoncepcióra épül, amelynek vezérmotívuma: a város és Európa történelmének, kultúrájának női nézőpontból történő megközelítése, bemutatása. A pályázat szerint hétköznapjainkban is szükség lenne Gizella királyné szellemének feltámasztására, a női identitás, a lágyság, a finomság, a megbékélés, a szeretet és a család elsőbbségének vállalására. A tervezett programok többsége - témájában, alkotói jóvoltából - is kapcsolódna a hölgyekhez.

Mielőtt a konkrét rendezvények közül kiemelnénk néhányat, érdemes megemlíteni azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, rekonstrukciókat, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz. hogy a hatvanezer fős város alkalmas legyen az európai kulturális fővárosi funkció betöltésére. Asztalos István megfogalmazása szerint nincsenek grandiózus terveik, csak olyan beruházásokban gondolkodnak, amelyek az ünnepi év elmúltával is szerves részévé válhatnak Veszprém hétköznapi életének. Így például elengedhetetlennek látszik egy egységes belváros kialakítása, ahol a történelmi óváros, és a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben felépült belvárosi rész - benne a húszemeletes toronyházzal - a mostaninál szervesebb egységet alkothat. Az alpolgármester szerint mindehhez újra kell gondolni a belváros közlekedését, parkolási rendjét, a felújításra szoruló épületek funkcióját és arculatát.

Asztalos István példaként említette a Veszprém belvárosában a hatvanas-hetvenes években épült, a város arculatába nem illeszkedő épületek homlokzatának sajátos hasznosítását: ezek a felületek a rendezvénysorozat ideje alatt úgynevezett slide-show-k, azaz változatos fényvetítések hátteréül szolgálhatnak.

A nagy beruházások közé tartozik a városi művelődési központ és a várban található Dubniczay-ház teljes rekonstrukciója, az egykori Séd mozi átépítése egy modern kultúrpalotává, a volt büntetés-végrehajtási intézet épületének átalakítása börtönmúzeummá, valamint a különböző infrastrukturális fejlesztések, amelyek elsősorban az úthálózat bővítését, felújítását, valamint belvárosi parkolóházak építését jelentik. A tervek szerint modern szabadidő- és élményparkot alakítanának ki a Séd-völgyben, valamint zenei-színházi rendezvényekre is alkalmassá tennék a vár melletti Benedek-hegy gyomrában található, ma még kihasználatlan barlangrendszert.

A tervezett programsorozatból Asztalos István kiemelte az európai királynék találkozóját, amelyre az európai országokban jelenleg uralkodó királynék kapnának meghívást. Ehhez az eseményhez kapcsolódna az európai koronázási ékszerek kiállítása, amely valódi kuriózuma lehetne a veszprémi rendezvénysorozatnak.

A zenei, a képzőművészeti, az irodalmi és a színházi programok közül kiemelkedik az a találkozó, amely az egyes művészeti ágak legkiválóbb - hazai és külföldi - női képviselőinek a fellépését, bemutatkozását jelenti. Feltehetőleg nagy érdeklődés kísérné a különböző nemzetközi szépségversenyek győzteseinek tervezett találkozóját is. A veszprémi programsorozathoz 2010-ben Európai Művészetek Völgye néven szervesen kacsolódnának a kapolcsi kulturális rendezvények csakúgy, mint a különböző balatoni fesztiválok.

A veszprémi alpolgármester elmondta: az Európa kulturális fővárosa cím megszerzése esetén a városnak öt év alatt megközelítően 50 milliárd forintot kellene fordítania fejlesztésekre és a rendezvények finanszírozására. Asztalos István szerint ez az összeg felerészben vállalkozói tőkéből, tíz százalékban önkormányzati önrészből, valamint központi állami és európai uniós pályázatokból előteremthető anélkül, hogy a város költségvetési egyensúlya felboruljon. (népszabadság)