(Vetítés: február 17. csütörtök, 18h, Művészetek Háza)
Nehezen lehetett úgy kijárni a gimit, egyetemet, hogy az ember - ha maga véletlenül valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag nem lett rég "galoppos" - ne szembesüljön a film közösségteremtő erejével, megunhatatlan idézeteivel, és ezek hatására ne csatlakozzon az össznépi szektához.

Mert ha létezik olyan, hogy kultuszfilm, hát a Monty Python társulat első - az Arthur mondakör komolyan vételét örökre meghiúsító, így John Boorman remek Excaliburjét előre ellehetetlenítő - nagyfilmje Magyarországon mindenképpen az, nem kis részben a frenetikus magyar szinkronnak köszönhetően.

Kezdetben volt a Monthy Python repülő cirkusza tévésorozat, amelyben verbális és vizuális poénok özönét zúdította a nézőkre az öt angol - Graham Chapman, John Cleese, Eric Idle, Terry Jones, Michael Palin - és egy amerikai, Terry Gilliam, akinek papírkivágat-animációi összekötötték a szerteszárnyaló epizódokat. A BBC sorozata 1969-től 1974-ig futott - a csatorna talán maga is meglepve tapasztalta, miféle zabolátlan szellemet szabadított ki a palackból. A játékfilm magától értetődő folytatásnak tűnt, szóval jött a Gyalog galopp, melyet az egész Python-csapat írt, Gilliam és Jones pedig közösen rendezett.

A forgatásnak volt néhány, a Monthy Pythonhoz illő morbid részlete. Egyrészt a két rendező nem alkotott összeillő párost - teljesen eltérő látásmóddal rendelkeztek a film stílusával kapcsolatban. Gilliam neheztelt Jonesra, hogy impozáns díszleteiből semmi nem látszik a visszafogott kamera miatt. Másfelől a gyakorló alkoholista Chapman, aki a produkció sztárjaként Arthur királyt alakította, néha szó szerint képtelen volt elmondani a szövegét, miközben a kamera már forgott. De végül a csapat leküzdötte a nehézségeket, mint ahogy az alacsony költségvetés adta problémákat is. Ki ne emlékezne a gyalog ügető lovagokra, miközben kókuszdióval imitálják a paták kopogását? A szürreális humorpatron nem az egyik komikus géniusz ötlete - a szereplőknek egyszerűen el kellett jutniuk egyik helyszíntől a másikig, de a szűkös költségvetés miatt a ló szóba sem jöhetett!

A Monthy Python legjobb munkáihoz híven a Gyalog galopp is csípősen intelligens, politikai élű paródia, a nyugati felsőbbség mítoszának lerombolása, miközben brechti lendülettel mennek neki minden tradíciónak, a jószándékú zsarnokságtól a lovagi férfiasságig. Ja, és rengeteget lehet rajta röhögni.

Forrás: Steven Jay Schneider (szerk.): 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz (GABO Kiadó, 2004)

A SZERET Filmklub (Kultuszfilmek-filmkultuszok sorozat) műsora:

A vetítések a várban, a Művészetek Háza Pincegalériájában kéthetenként szerdán, csütörtökön 18 órakor.
A programról részletesebb tájékoztatás a helyszínen kapható, illetve aki egy „reg. Filmklub” tárgyú e-mailt küld a kiralyviktor@freemail.hu címre, azt a várható eseményekről mindig időben értesítjük.
Az előadásokra bérletek a helyszínen válthatóak 500 (2 alkalomra), 600 (3 alkalomra), 800 (6 alkalomra), 1000 (9 alkalomra) és 1200 (12 alkalomra) Ft-os áron. A bérletek nem névre szólóak, szabadon felhasználhatóak - akár egy alkalommal többen is bemehetnek ugyanazon bérlet felhasználásával (így az ha tetszik, csoportos kedvezményként is kihasználható).

A világháború és az utána következő évtizedek (március 2., március 16., március 30.)
Kifulladásig (1960, Godard)
Valahol Európában (1947, Radványi Géza)
Casablanca (1942, Kertész Mihály) - angolul beszélő, feliratos

A film kezdetétől a világháborúig (április 6., április 20., május 4.)
Halálos tavasz (1939, Kalmár László)
Metropolis (1927, Fritz Lang) / Patyomkin páncélos (1925, Eizenstein) - némafilm
Aranyláz (1925, Chaplin) - némafilm