Egy sör nem sör, két sör egy sör – hangzik a jól ismert mondás. De vajon hány sör után számítunk alkoholistának? A játékszenvedély egy szinten mozog a kábszer okozta szenvedélybetegséggel? Mi a jogi és élet-szabta különbség a legális és illegális drog között? Kérdéseinkre Pesti Lajos, az Alkohol- és Drogambulancia vezetője válaszolt.

Index: - Ki nevezhető szenvedélybetegnek?

Pesti Lajos: - Az is lehet az, aki csak napi két üveg sört iszik meg. Lehet, hogy húsz éven át mindennap ezt teszi, anélkül, hogy bármi gondja lenne miatta, de ha húsz év és egy nap után elveszem tőle a sört, elképzelhető, hogy végigveri a családot a kutyától a nagymamáig. A betegség annak a függvénye, hogy mi történik, ha megvonom a szert.

Index: - Van különbség a legális és illegális drogok között?

PL: - A cigaretta például komoly betegségeket okoz, viszont elérhető áron lehet hozzájutni. Így az nem vezet bűnözéshez, míg a kábítószer beszerzéséhez a napi használónak nagyobb összegekre van szüksége. Ennyi a különbség a kettő között. Bocsánatos bűn hétvégén jól berúgni, mert az apukánk apukája is ugyanezt csinálta. Bocsánatos bűn, hogy a gyerekek kólát vesznek, ami tele van koffeinnel, és mi is úgy kelünk reggel, hogy megisszuk a kávénkat. Nézzük meg, hány idős ember él nyugtatókkal, hangulatmódosítókkal, amiket ha elvonnánk tőlük, komoly problémákat okoznánk. A legális drog is káros tudatmódosító, csak azt esetleg az orvos írja fel. A skála nagyon széles: egyre többen keresnek meg minket játékszenvedélyük miatt, s mi minden addiktológiai esettel foglalkozunk, legyen az legális vagy illegális, pszichés vagy fizikai függőség.

Index: - A drogtörvény milyen hatással van az ambulancia működésére?

PL: - Frusztrált helyzet a miénk. Törvényeink azt hozták magukkal, hogy nem tudjuk, pontosan kik a droghasználók – hiszen ha agyonütlek se vallod be, hogy drogozol, mert félsz, hogy lecsuknak. Jó lenne, ha beszélhetnénk róla! Persze azt nem mondom, hogy legalizálni kellene a drogokat, mert ahhoz egy kicsit fejlettebb kultúrára van szükség. Nézzük meg az ivási szokásokat! Ausztriában azt látjuk, hogy ha vége a munkaidőnek, kijön az osztrák az irodából, bemegy a Gasthofba, iszik egy sört, snapszerozgat, hazamegy. Nálunk mi van? Kijön az embert négykor, és negyed ötre már viszik is gyomormosásra. Ha bevezetnék nálunk, amit a németeknél, hogy két sör után még volán mögé szabad ülni, a víztorony tetejéről szívesen elnézegetném a közlekedést, de a világért sem jönnék le onnan. Amíg olyan kannás borok kerülnek forgalomba, amitől a delikvens szemei olyanok, mint az éticsigáé, hiába papolnak arról, hogy az alkoholnak kultúrája van. A kultúrált borfogyasztásban óriási szerepe lenne a nevelésnek, mert hiába beszélünk akármit, ha a gyerekek az ellenkezőjét látják a szüleiktől.

Index: - Mit mutatnak a számadatok?

PL: - A legutóbbi statisztika alapján 12 000 a regisztrált drogosok száma az országban, de ez csak az a szűk kör, akit a kórházakban nyilvántartanak. Ugyanez a helyzet az alkoholistákkal is: az én lépcsőházamban például 12 lakás van, és tudomásom szerint a házból egy ember jár alkoholgondozóba. Csak őt tartják nyilván, de ha este hazamegyek, azt látom, hogy negyvennégyen nem találnak be a kulccsal a zárba. Ennyit a statisztikákról. Aki meg tudja saccolni, hogy hány alkohol- vagy drogbeteg él Magyarországon, annak gratulálok.

Index: - Mi a jó megoldás? Ha egyáltalán nem próbálkozunk drogokkal?

PL: - A drog olyan, mintha kapnék egy autót, pedig nincs jogosítványom. A filmekben ugyan láthattam, hogyan kell csinálni, de ez nem jelenti azt, hogy ki tudok menni vele a kapun. Ha valaki nem ismeri magát, akkor nagy veszélyben van, márpedig az emberek nagyon keveset törődnek az önismerettel. Legtöbben lelki betegségeik miatt kezdenek drogozni – tévhit, hogy sokan a baráti társaság ösztönzésére nyúlnak a kábítószerhez. EU-s felmérések szerint a 2010-es évekre a depresszió lesz a legelterjedtebb betegség a térségben. A szenvedélybetegség veszélye független az iskolai végzettségtől vagy az anyagi helyzettől: a drog nem válogat.

Kőváry Ágnes