Annak idején nem sokan hittek az író-rendező George Lucas sikerében. A stúdiófőnökök annyira biztosak voltak a gyakorlatilag ismeretlen szereplőgárdával forgatott "sci-fi-western" bukásában, hogy ingyen átadták Lucasnak a Csillagok háborújával kapcsolatos termékek jogát. Nem tudták, mit veszítenek.

Hiszen ki tudta, hogy jön még két folytatás, háromepizódnyi előzmény, sőt rajzfilmek, számítógépes játékok, bábuk, rengeteg CD, könyv, videó és DVD, édesség, ruha, ágynemű és még sokáig sorolhatnánk. A filmtörténet egyik halhatatlan klasszikusa lett a Star Wars.

A fiatal Luke Skywalker (Mark Hamill) nevelőszülei halála után csatlakozik Obi-van Kenobihoz (Alec Guiness), az idős jedi lovaghoz; társul még hozzájuk két fura robot, egy Han Solo nevű űrkalandor (akinek Harrison Ford a hírnevét köszönheti) a szőrös wukival, Chewbaccával (Peter Mayhew), és elindulnak, hogy megmentsék a hercegnőt (Carrie Fisher), aki egy fekete köpenyes, sisakot viselő gonosz nagyúr fogságába esett. Akár vicces film is lehetett volna, hiszen a hetvenes évek elején a "sci-fi" szó hallatán mindenkinek Star Trek kezdetleges díszletei jutottak eszébe.

Ám Lucas ennél magasabbra tört. Évtizedekkel a számítógépes grafika képzeletbeli világokat és bolygókat teremtő technikája előtt, a legapróbb részletekig kidolgozott modelljeivel, ügyes fényképezéssel és jól megválasztott helyszínekkel – a Tatuinon játszódó jeleneteket Tunéziában forgatták (1999-ben a Baljós árnyak újra felhasználta az ottani díszleteket) – egy távoli univerzumról mesél, melyben a gonosz birodalom és Darth Vader (David Prowse, James Earl hangjával) az úr, a lázadók azonban már gyülekeznek, hogy felvegyék a harcot a sötét erőkkel.

Lucas a jó és a rossz párharcának klasszikus történetére építve olyan mítoszt teremtett, amely minden nézőt elbűvölt. A messzi galaxis különös élőlényei mellett olyan figurákat és tárgyakat is kitalált, amelyek azóta a köznyelv részévé váltak: a Millenium Falcon (Solo hajója Lucas eredeti tervei szerint úgy nézett volna ki, mint egy repülő hamburger), a fénykard, a birodalmi lépegetők és persze a jedi lovagok, akik olyannyira részévé váltak a kollektív tudatnak, hogy nemrég tömegek csatlakoztak egy internetes kampányhoz, mely azt javasolta a briteknek, hogy a népszámláláskor a vallást firtató kérdésre azt írják be: jedi.

George Lucas nem csupán egy filmet készített a Csillagok háborújával: egy új világot, a filmben pedig új stílust teremtett; fantasztikus űroperájának számos követője akadt, de senki nem tudta felülmúlni.

Irodalom:
Steven Jay Schneider: 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz (GABO Kiadó, 2004)

A SZERET Filmklub (Kultuszfilmek-filmkultuszok sorozat) műsora:

A vetítések a várban, a Művészetek Háza Pincegalériájában kéthetenként szerdán, 18 órakor. A programról részletesebb tájékoztatás a helyszínen kapható, illetve aki egy „reg. Filmklub” tárgyú e-mailt küld a kiralyviktor@freemail.hu címre, azt a várható eseményekről mindig időben értesítik.
Az előadásokra bérletek a helyszínen válthatók 500 (2 alkalomra), 600 (3 alkalomra), 800 (6 alkalomra), 1000 (9 alkalomra) és 1200 (12 alkalomra) Ft-os áron. A bérletek nem névre szólóak, szabadon felhasználhatóak - akár egy alkalommal többen is bemehetnek ugyanazon bérlet felhasználásával (így az ha tetszik, csoportos kedvezményként is kihasználható).

A hetvenes-nyolcvanas évek (2005. január 19., február 2., február 16.)
Egészséges erotika (1985, Tímár Péter)
Csillagok háborúja (1977, George Lucas) - angolul beszélő, feliratos
Gyalog galopp (1974, Terry Jones, Terry Gilliam)*

A világháború és az utána következő évtizedek (március 2., március 16., március 30.)
Kifulladásig (1960, Godard)
Valahol Európában (1947, Radványi Géza)
Casablanca (1942, Kertész Mihály) - angolul beszélő, feliratos

A film kezdetétől a világháborúig (április 6., április 20., május 4.)
Halálos tavasz (1939, Kalmár László)
Metropolis (1927, Fritz Lang) / Patyomkin páncélos (1925, Eizenstein) - némafilm
Aranyláz (1925, Chaplin) - némafilm